Indulhat a Krk szigeti LNG-projekt

„A horvát kormány fel kívánja építtetni a Krk szigetre tervezett, cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására tervezett kikötőt, s már a kezében van az ausztrál Macquarie Group Ltd. befektetési banktól a szándéknyilatkozat is” – idézi Domagoj Milosevic horvát miniszterelnök-helyettes zágrábi bejelentését a Bloomberg. A horvát kormány áprilisban jelezte: a beruházási döntéshez még várja a térségből a viszszajelzéseket, hogy valóban hosszú távon igénylik-e az adriai-tengeri szigeten létesítendő terminált, amely a Közép-Európát átszelő észak–déli gázfolyosó déli betáplálási pontja lenne. Szlovákia és Magyarország már jelezte érdeklődését, a döntés pedig megszületett.

A terminál évi négymilliárd köbméternyi cseppfolyós gázt tud majd fogadni, de kapacitása akár 16 milliárd köbméterig is kibővíthető.

A beruházó Adria LNG konzorcium vezetője a német E.On AG, tagja az osztrák OMV AG, a szlovéniai Geoplin d.d. és a francia Total SA társaság. A projektnek már korábban el kellett volna indulnia, de a gazdasági válság következtében lecsökkent európai gázigény miatt ideiglenesen leállították az előkészületeket.

A magyar és a horvát kormány által az az energiaellátás biztonságának növeléséről szóló, ez év februárjában megfogalmazott együttműködési megállapodása épp egy nappal Domagoj Milosevic bejelentése előtt, azaz október 25-én lépett hatályba. A két ország ekkortól számítva 60 napon belül kormányközi bizottságot alapít a megállapodás végrehajtásának ellenőrzésére, az energiaválság-terv megfogalmazására és a válság esetén szükséges intézkedések meghatározására. A megállapodás révén zökkenőmentesebb lehet a Krk szigeti beruházás kapcsán is a magyar–horvát együttműködés.

Október elején újabb segítséget kaptak az észak–déli gázfolyosó északi végére, a lengyelországi Swinoujsciébe tervezett, s március óta épülő LNG-terminál munkálatai is. Az Európai Bizottság 211,1 millió eurós támogatást ítélt meg a balti-tengeri beruházáshoz, miután tavaly novemberben már adott 55 milliót. A vissza nem térítendő összeg egy olyan beruházási alapba kerül, amelyből az összes költség 45 százaléka fedezhető.

A terminálnak – ahogyan az összes hasonlónak – része lesz egy olyan létesítmény is, amelyben a cseppfolyós földgázt viszszaalakítják gázneművé, hogy azután vezetéken szállíthassák tovább. A lengyelországi beruházó az állami tulajdonú Polskie LNG, amely 2014-ben szeretné átadni a létesítményt. Európában egyébként már 19 LNG-kikötő létesült, ebből hat Spanyolországban.

Az észak–déli gázfolyosó akkor lesz teljes, ha létrejön a fenti két terminál közötti gázvezetéki összeköttetés Horvátországon, Magyarországon, Szlovákián és Lengyelországon át, illetve, ha lefektetik azokat a csöveket is, amelyek ezen országok gázvezeték-hálózatát további szomszédos államok gázrendszereivel is összekötik. A lengyel–cseh interkonnektort pénteken adták át. A 32 kilométeres vezetéket a lengyel Gaz System és a cseh Net4Gas gázrendszer-irányító társaság építette meg. A tervek szerint még az idén átadják a lengyel–német vezetéket is, a lengyel–szlovák és a lengyel–litván pedig 2018-ra készül el.

A sorra épülő összeköttetéseknek van egy észak–déli gázfolyosó „fölötti” funkciója is: hozzájárulnak az európai gázpiacok öszszekapcsolásához. A munkából Magyarország is kiveszi a részét. Már létrejött a gázfolyosó elemének tekinthető magyar–horvát és magyar–román gázvezetéki kapcsolat, s hamarosan indul a magyar–szlovák beruházás is.

– Biztosítják a kőolajvezetékeken a kétirányú szállítás és a vezetékekhez kapcsolódó tárolókapacitások igénybevételét.

– Az európai szintű együttműködő áramhálózatok tekintetében támogatják a rendszerirányítók közötti együttműködést.

– Biztosítják a megfelelő jogszabályi környezet kialakítását és vészhelyzeti akciótervek elkészítését, megteremtik a megvalósítás feltételeit.

– Megteremtik a szénhidrogén-szállító vezetékekhez és villamos vezetékekhez való szabad, diszkriminációmentes hozzáférést, megakadályozzák a ki nem használt kapacitások értékesítésekor az erőfölénnyel való visszaélést. forrás: Magyar Közlöny

– Biztosítják a kőolajvezetékeken a kétirányú szállítás és a vezetékekhez kapcsolódó tárolókapacitások igénybevételét.

– Az európai szintű együttműködő áramhálózatok tekintetében támogatják a rendszerirányítók közötti együttműködést.

– Biztosítják a megfelelő jogszabályi környezet kialakítását és vészhelyzeti akciótervek elkészítését, megteremtik a megvalósítás feltételeit.

– Megteremtik a szénhidrogén-szállító vezetékekhez és villamos vezetékekhez való szabad, diszkriminációmentes hozzáférést, megakadályozzák a ki nem használt kapacitások értékesítésekor az erőfölénnyel való visszaélést. forrás: Magyar Közlöny Nem csak importgázt vár a gázfolyosó Az utóbbi években több

európai országban kapott lendületet a hagyományosnál nehezebben és drágábban hozzáférhető gáz utáni kutatás, mert e gáz sok esetben mégis olcsóbb annál, mint amely a meglévő forrásokból vásárolható.

Az Európán belül felhozott gáznak a gázfolyosón történő szállítása éppúgy alkalmas a piac élénkítésére és az ellátásbiztonság javítására, mint a két LNG-terminálra érkező import.

Lengyelország élen jár e gáztípus feltárásában. Tucatnyi külföldi cég vetette már meg ott a lábát, most épp a Talisman bővítené tevékenységét. Magyarországon is évek óta folynak munkálatok, a TXM, a Mol és a Delcuadra jelenleg is aktív, utóbbi már föld alatti kőzetrepesztést is végzett Kiskunhalas közelében.

Romániában a Sterling Resources Ltd., tavalyi hírek szerint a Chevron és a Mol vetné meg e szegmensben

a lábát.

Az orosz Lukoil azonban, „felmérve a kelet-európai nem hagyományos gázkutatás kockázatait”, úgy döntött, inkább Oroszországon belül kezd hasonló munkába. -->