Gázmotorok helyett szmogkeltő kazánok

Sorra álltak le a hazai távhőtermelők az elmúlt hetekben. Korszerű, magas hatásfokú gázmotorokat kapcsolnak ki azért, hogy megmeneküljenek az új tarifarendszer és a magas gázár miatt keletkező veszteségeiktől. Az önkormányzatok által vészmegoldásként üzembe helyezett berendezések többnyire korszerűtlenek, gazdaságtalanabbak. Bár jórészt gázüzeműek, szakértők szerint felelőssé tehetők az elmúlt időszakban több városban is gyakorivá vált levegőszennyezésért.

A távfűtés persze nem áll le, a szabályozás sem engedi. Azokban a városokban, kerületekben, amelyekben nem lehet más fűtésre átállni, a gázmotorok tovább termelik a hőt és a veszteséget, csökkentve tulajdonosaik azon képességét, hogy minőségi szolgáltatást kínáljanak, s hogy egyáltalán fennmaradjanak.

A mostani helyzethez a hazai távfűtés egy éve indult megújítássorozata vezetett, amely jelentősen megváltoztatta a piaci szereplők működési környezetét, az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók körét kibővítette, s hatósági árakkal védte őket.

A leállások zömét azok az októberben életbe léptetett hatósági tarifák váltották ki, amelyekkel a távhőszakma szerint a szabályozó a valós piaci helyzetet jelentősen, 15-20 százalékkal alullőtte. A panaszaik nyomán december 1-jén életbe lépett korrekció már többeken segített.

A több mint negyven gázmotorral rendelkező Dalkia Energia például már korábban leállította gázmotorjainak többségét. Ennek oka Asztalos Andrea, a társaság kommunikációs igazgatója szerint a kapcsolt energiatermelés támogatásának hiánya, a szabályozás által korábban meghatározott távhőárak és az utolsó negyedévben a dollárban számolt gázár átlagosan 10 százalékkal való drágulása volt. A gáz árát a forint gyengülése tovább emelte. Ilyen helyzetben a Dalkia Energia csak veszteségesen tudta eddig üzemeltetni a berendezéseit. A távhőtermelés fenntartása érdekében az érintett településeken (például Bonyhádon, Gyöngyösön, Dombóváron, Budaörsön) a helyi önkormányzatok, illetve távhőszolgáltatók üzembe helyezték régi kazánjaikat vagy egyéb berendezéseiket. A távhőrendelet decemberi módosításával és a jelenlegi piaci áramárak mellett azonban a motorok újraindíthatók lennének, ezért erről megindult az egyeztetés a cég és az érintett önkormányzatok között.

Derűlátó az áramárak alakulását illetően Jamniczky Zsolt, az E.On Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese is. Az októberi hőtarifák az E.On hőtermelését is milliárdos veszteségbe sodorták, a decemberi korrekció viszont nullszaldót ígér. A társaság tucatnyi városban állít elő hőt, de egyetlen gázmotort sem állított le a piaci körülmények vagy a szabályozás miatt, és januártól sincs ilyen terv.

Információink szerint kevésbé szerencsés a Budapesti Erőmű Zrt. (BERT), amelynek az eredeti tarifarendelet közel hatmilliárdos mínuszt okozott, s ezen a decemberi felülvizsgálat is csak egymilliárdot javított. A BERT három kombinált ciklusú gázturbinás erőművet és egy fűtőművet üzemeltet Budapesten, ezzel a fővárosi távfűtési energia 60, az áramellátás 10 százalékát adja.

Vegyesebbek a Sinergy tapasztalatai. Az októberi rendelet e cégnek is kárt okozott, de az újabb tarifamódosítás nullszaldót hozott a tiszaújvárosi, az ózdi, a sárospataki és az egyik budapesti gázmotoros erőműben. Kazincbarcikán viszont a Sinergy jövőre 200-300 millió forintos veszteségre számít. Le sem állíthatja az ottani gázmotort, mert a városnak nincs más fűtési lehetősége.

„Gazdálkodjátok ki!”

A Sinergy ügyvezető igazgatója, Bercsi Gábor felhívta lapunk figyelmét a vonatkozó szabályozás egy másik hibájára is: a rendelet nem döntött a távhőtermelők esetenként évi 100-200 millió forintba kerülő további szolgáltatásának díjairól. Reklamációjuk nyomán tudatták velük, hogy a távhőrendszerben lévő víz pótlásának, keringtetésének és nyomástartásának költségeit hőtarifából kell kigazdálkodniuk.