(Magyarországon 1-5 kilogramm ilyen anyag van a nukleáris fenyegettségi indexet (NTI) most először összeállított Economist Intelligence Unit (EIU) szerint. „Az index előzménye, hogy az Egyesült Államok a 2011. szeptember 11-i terrortámadás óta kiemelt figyelmet fordít arra, milyen kezekbe kerülhetnek a fegyver minőségű nukleáris anyagok. Az érintett országok nukleáris biztonságát vizsgáló programokat indított, és segíti is őket abban, hogy használt nagy dúsítású fűtőelemeiket visszajuttassák a gyártó országba” – válaszolt a Világgazdaságnak Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója.
Magyarországon a Budapesti Kutatóreaktorban van nagy dúsítású nukleáris anyag, amely épp két éve küldött vissza Oroszországba használt fűtőelemet. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy Magyarország jó minősítést kapott az egyébként szakmai szempontból nem hivatalos NTI index szerint. A nonprofit EIU ugyanis a védettségi (security) szempontokat vizsgál, míg az atomszakma a műszaki biztonság (safety) folyamatos javításán dolgozik. Természetesen a nukleáris létesítmények védettsége mindig is feladat volt Magyarországon, e munka hatósági feladatait az atomtörvény tavalyi módosítása az OAH-ra testálta.
„A paksi atomerőművet a védettségi index szempontjából nem vették figyelembe, mert atomfegyver előállításához 90 százalékosnál magasabb dúsításra van szükség, az áramtermelő atomerőművek viszont 10 százaléknál jóval alacsonyabb dúsítású anyagot használnak” – magyarázta Rónaky József. Épp az utóbbi határ miatt azonban védettségi szempontból már a 20 százalékosnál nagyobb dúsítás is gyanús. (Ezt az arányt érte el az iráni atomerőmű, amelyet hivatalosan polgári célú energiatermelésre terveztek.)
