Milyen évet zárt tavaly a Szerencsejáték Zrt., volt-e okuk ünneplésre szilveszterkor?
Mindenképpen, hiszen minden mutató tekintetében jelentős javulást mutatott 2011-ben a cég az előző évhez képest. Az árbevételünk például várhatóan 15 milliárdos emelkedéssel több mint 180 milliárd forintra nőtt, ilyen magas forgalmunk az elmúlt 20 évben még sosem volt. Az adózás előtti eredményünk pedig meghaladhatja a 8 milliárd forintot. A növekedés annak fényében különösen örömteli, hogy már 2010-ben is kiváló eredményt könyvelhetett el a társaságunk.
Mi áll a bővülés mögött?
Bár a lottójátékok iránti érdeklődés csökkenő tendenciát mutat, a bevételünk jelentős része még mindig a zászlóshajónak számító Ötöslottóból származik. Számottevő forgalomnövekedésről beszélhetünk azonban a Tippmix játékunk, illetve a kaparós sorsjegyek esetében, az utóbbiakból származó bevétel a tervezettett több milliárd forinttal haladta meg. Ez elsősorban a tavaly bevezetett ezer forintos sorsjegyünknek volt köszönhető, amelynek sikere minket is meglepett. Merészségnek tűnt az új termék piacra dobása ilyen gazdasági helyzetben, és korábban nekünk is voltak kételyeink azzal kapcsolatban, hogy lesz-e kereslet ilyen „drága” sorsjegyre, de úgy látszik, hogy ráéreztünk egy létező fogyasztói igényre. Emellett a lottónál is volt két közepesebb nyereményhalmozódás, ami a szokásos módon élénkítette a keresletet.
Tapasztalataik szerint a válság hogyan hatott a szerencsejáték-piacra?
Az utóbbi években folyamatosan nőtt a Szerencsejáték Zrt. árbevétele, így tulajdonképpen elmondható lenne, hogy eddig nem érintette különösebben a céget a válság. Azonban hosszabb távon van összefüggés a vásárlóerő alakulása és a szerencsejáték-költés között – ezt mutatja az a tény is, hogy a játszott játékok száma – a Tippmix és a sorsjegyek kivételével - csökken. Így a reálkeresetek folytatódó stagnálása, csökkenése ennek a piacnak sem kedvezne.
A kaszinók forgalma például megsínylette az elmúlt éveket. Ilyen piaci környezetben miért döntöttek úgy 2011 januárjában, hogy 225 millió forintért megvásárolják Andy Vajna cégének kisebbségi, 25 százalékos tulajdonrészét a veszteséges Tropicana Casino üzemeltetőjében?
A mi tulajdonosunk az állam, és e tekintetben igyekeztünk úgy eljárni, hogy az állam érdekei érvényesüljenek. Ez a kaszinó évente csaknem 800 millió forintnyi koncessziós díjat fizetett be a költségvetésbe, illetve több száz millió forintnyi egyéb adót és járulékot. Összességében tehát úgy gondoltuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. inkább felvállal 200-300 millió forint veszteséget – ráadásul belátható időn belül a veszteséget meg is szüntetjük – azért, hogy az állam 1-1,5 milliárd forinttal „beljebb legyen”. Mindeközben átalakítottuk a kaszinó működését, többek közt kicseréltük a gépeket és a személyzetet, átvizsgáltuk a szerződéseket és nagy részüket jobb kondíciókkal újrakötöttük, 0-24 órás nyitva tartást vezettünk be.
Mindezek eredményeképpen hatékonyabbá vált a gazdálkodás, a második félévben pedig már profitot termelt a kaszinó – bár a teljes 2011-es évet nézve még mínuszos lesz az eredmény. Az idei év egészére pedig még jobb eredményt remélünk. A kaszinó népszerűsítésére az év végén megrendeztük a Szerencsejáték Zrt- Tropicana Póker Kupát, amely 2011-ben az első legális lehetőség volt arra, hogy a pókeresek magas összedíjazású versenyen vegyenek részt. Ennek megfelelően óriási érdeklődés kísérte, a versenysorozat alatt pedig a kiesett játékosok készpénzes játéka plusz bevételt hozott a kaszinónak.
Január elsejétől jelentősen módosult a szerencsejáték-törvény (lásd keretes), mi a véleménye a megújult szabályozásról?
Véleményem szerint az egyik legnagyobb gond a január elsején módosult szerencsejáték-törvénnyel az, hogy nem képez koherens rendszert, csupán toldozták-foltozták a korábbi szabályozást. De más problémák is felmerültek: nem tartom szerencsésnek azt, ha egy állam a saját száz százalékos tulajdonában álló társaságát egy jogszabály-módosítással hátrányosabb helyzetbe hozza, mint az adott piacra beengedett egyéb szolgáltatókat. Hogy egy konkrét példát említsek: internetes kártyajátékot elméletileg már olyan cég is indíthat Magyarországon, amelynek nincs itthon székhelye, és 20 százalékos játékadó terheli őket. A módosult törvény érelmében mi is szervezhetnénk online pókert, de minket nem csupán a 20 százalékos játékadó terhel, hanem még az innovációs járulék és helyi iparűzési is, tehát a mi adóterhelésünk 50 százalékkal magasabb.
Akkor nem is tervezik, hogy belépjenek az internetes pókerpiacra?
Amíg nem változik meg a jogszabály, addig az előbb említett okok miatt nehezen tudnánk versenyezni a legálissá váló pókeroldalakkal. Hozzáteszem azonban, hogy a rendszerünk már most alkalmas arra, hogy belépjünk erre a piacra, így kedvező fordulat esetén készen állnánk erre.
Az internetes sportfogadás továbbra is a Szerencsejáték Zrt. monopóliuma maradt, a megváltozott törvény pedig keményebb fellépést tesz lehetővé az illegális oldalakkal szemben. Milyen terveik vannak ezen a területen?
Az idén egy teljesen új sportfogadási oldal indítását tervezzük, olyat, amely a legnagyobb nemzetközi oldalakhoz hasonló kínálatot, fogadási lehetőséget nyújt. Jelenleg a Tippmix/Tippmax játékainkon egyszerre körülbelül 250 eseményre lehet fogadni, az a szám több ezerre nő majd, és újdonság, hogy nálunk is lesz élő fogadásra lehetőség. Mindezt pedig a felelős játékszervezésre vonatkozó elveinkkel összhangban tesszük. Már 2012-ben néhány milliárdos árbevételt szeretnénk ezen a területen elérni – a cél elérését a nyári Foci-EB is segítheti – 2-3 éven belül pedig több tíz milliárd forintos forgalomra számítunk az online sportfogadásból.
Terveznek-e még további játékokkal kapcsolatos újításokat az idén?
Soron van a Kenó és a Luxor megújítása, új sorsjegyeket is bevezetünk, emellett tervezzük, hogy részt veszünk egy európai lottójáték és egy páneurópai totó indításában is. Utóbbi kettő lényege az, hogy több ország közösen indítja a játékokat, így azok sokkal nagyobb, milliárd forintos nagyságrendű nyereményalappal kecsegtetnek. Ennek létrejöttéhez azonban jogszabályi változásokra is szükség lenne.
Mindezek fényében összességében milyen árbevételre számít a Szerencsejáték Zrt. az idén?
Igyekszünk óvatosan tervezni, és kiszűrve a tavalyi nyeremény-felhalmozódásokból származó többletbevételt 170 milliárd forintot meghaladó árbevételre számítunk 2012-ben.
Az átlátszó.hu portál oknyomozó cikksorozatában azt állította, hogy a Szerencsejáték Zrt. közbeszerzés nélkül milliárdokat költ el hirdetésekre, műsorkészítésre, méghozzá politikai alapon. Mi a véleményük ezzel kapcsolatban? A cikkekben annyi mindenképpen igaz, hogy milliárdokat költünk el, és közbeszerzés nélkül, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy nincs is utóbbira vonatkozó kötelezettségünk. Cégünknek saját, igen szigorú beszerzési rendszere van, amelyet a Big Four egyik tagjával auditáltatott. Médiavásárlásra 4 milliárd forintot költöttünk tavaly, az ezt végző cég kiválasztása pályázati úton történt meg, a vállalat esetleges politikai hátterét nem vizsgáltuk. Az eredményeink – amelyek többek közt a médiajelenlétünknek is köszönhetők – pedig azt mutatják, hogy jó döntést hoztunk. A televíziós műsorok gyártására pedig még az előző vezetés kötött 5 éves szerződést 2009-ben.
Liberalizált távszerencsejátékok
Január elsejétől a módosult szerencsejáték törvény értelmében liberalizálták Magyarországon a hírközlési eszköz és rendszer útján szervezett (praktikusan: online vagy internetes) kártyajátékot és lóversenyfogadást magában foglaló „távszerencsejátékokat”. Ilyen tevékenység az adóhatóság engedélyével végezhető, az engedély legfeljebb öt évre adható ki, de megújítható. A távszerencsejáték-szervezőnek valamely EGT-állam területén székhellyel, legalább 200 millió forintnak megfelelő összegű jegyzett tőkével és külön jogszabályban meghatározott szerencsejáték szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie. Az online szerencsejáték adóalapja a tiszta játékbevétel, mértéke 20 százalék.
