Nem csak a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból zárja ki magát az a cég, amely nem tartja a dolgozói kétharmadának tavalyi nettó bérét, hanem az uniós pályázatokon sem indulhat – derítette ki a Világgazdaság. A vonatkozó rendelet szerint az elvárt béremelést nem teljesítő munkáltatók a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig nem vehetnek részt közbeszerzési eljáráson, és nem részesülhetnek a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem. Ez azonban mindazon pályázatokra is érvényes, ahol a támogatás társfinanszírozása jön központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapokból – erősítette meg lapunknak Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Márpedig ez a kitétel az EU-támogatások nagy részére, a felzárkóztatási alapok Új Széchenyi-terv alá sorolt kiírásaira is érvényes. „Minden bizonnyal csökkenti a cégek pályázói kedvét a gazdaságfejlesztési uniós támogatásoknál, hogy az elvárt béremelés be nem tartása az EU-pályázatokból is kizárja a cégeket” – véli Glósz Andrea, az uniós pályázatírással foglalkozó Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója. Szerinte számos kis- és középvállalkozás fog úgy dönteni, hogy inkább nem indul el az uniós pályázatokon, mivel a nehéz gazdasági körülmények miatt nem tudja vállalni a béremelésből fakadó pluszterheket. A szakértő szerint az elvárt béremelés elmaradásának szankcionálási rendszerének kialakítása során a döntéshozók nem gondolták végig, hogy az milyen következményekkel jár majd a cégek pályázati aktvitására.
Hatezer milliárd a tét
A 2007–13-as ciklusban az ország számára elkülönített mintegy 8000 milliárd forintos keretből eddig 2300 milliárdot fizették ki. Az uniós projektek pénzügyi zárását 2015 végéig lehet megtenni, így a következő négy évben közel 6000 milliárd forintnyi forrás vár kifizetésre.Az elmaradó pályázatok ráadásul gátolják annak a kormányzati célnak a megvalósulását, hogy minél hamarabb és minél nagyobb mértékben hívjuk le a rendelkezésre álló több ezer forintnyi uniós forrást. Nem megoldás az elbocsátás sem, a törvény ugyanis ezt a kiskaput bezárta, és a pályázatoknál sem szerencsés. „Számos pályázat esetében létszámtartási kötelezettséget kell vállalniuk a cégeknek, ami a jelenlegi gazdasági környezetben amúgy is komoly terhet ró a vállalkozásokra” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Azt a lehetőséget, hogy a cégek elvileg pályázhatnak majd a béremelés miatti kompenzációra, Glósz Andrea úgy értékelte, hogy az megint egy külön pályázat lesz, külön adminisztrációval. „Nem hozza meg azt az eredményt, ami miatt érdemes lenne ezt a kört végigjárni. A megoldás az lehetne, ha az elvárt béremelés hiányának szankcionálása nem vonatkozna az uniós, illetve hazai támogatásokra” – mondta a szakértő.
Emellett az is bizonytalanságot okoz Glósz Andrea szerint, hogy jelenleg még nem ismert, milyen módon fogják a hatóságok a béremelést ellenőrizni. Elképzelhető, hogy a béremelés a pályázati útmutatóban fog megjelenni jogosultsági feltételként, de lehet, hogy a projektek szerződéskötésénél, elszámolásánál, vagy a monitoring ellenőrzése során fogják kérni a béremelésre vonatkozó dokumentumokat. Így előfordulhat, hogy egy adott cég a támogatási szerződés aláírása után szembesül azzal, hogy vissza kell lépnie egy már jóváhagyott támogatástól, vagy utólag derül ki, hogy vissza kell fizetni a támogatást.
Az agrártermelőknek járó közvetlen kifizetéseknél más a helyzet, ám ott sem tiszta a kép. „Mindazon uniós támogatások esetén, ahol közvetlen brüsszeli forrásból fizetik ki a dotációt, biztosan nem tehetnek ilyen kikötést, így például a területalapú támogatások esetében nem támasztható ilyen feltétel. A nemzeti hozzájárulást (top-up) viszont állami forrásból finanszírozzák, így ezeket érintheti a bérkompenzáció” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. A Lajoskomáromi Győzelem Kft. ügyvezetője kifejtette: 90 főt foglalkoztató cégénél összesen 25 millió forint pluszkiadást jelent majd a béremelés. „Ez azonban nem teljesíthető minden dolgozónál, lesznek munkavállalók, akiket el kell küldenünk” – tette hozzá. Az így eljáró cégek nem számíthatnak a kompenzációval járó állami juttatásokra, hiszen annak feltétele, hogy a dolgozók létszáma ne csökkenjen.
