A hollandiai Drachtenben lévő Philips-üzem dolgozói a legrosszabbra voltak felkészülve, elbocsájtásoktól tartottak. Ám az üzemvezető azzal a hírrel lepte meg a dolgozókat, hogy a 2000 dolgozót foglalkoztató üzem befektetéssel számolhat, mert a felső ártartományba tartozó villanyborotvák gyártását a holland cég hazatelepíti Kínából - írja Handelsblatt, a német üzleti körök lapja.
Rob Karsmakers 2009 óta áll az üzem élén, előtte négy éven át Ázsiában dolgozott a Philipsnek. A Handelsblatt idézte a Bloomberg amerikai hírügynökséget, amelynek a holland szakember kijelentette: egy termékmérnök Sanghajban pontosan annyiba kerül, mint Drahtenben. Ám Kínában a létszámfluktuáció sokkal nagyobb. A Philips összesen 14 ezer főt foglalkoztat Hollandiában. Mint az euróövezet ötödik legnagyobb gazdasága, fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Németország mellett, mint ipari hatalom pozícionálja magát.
Mint arról pár napja beszámoltunk, a General Motors is vizsgálja a lehetőségét annak, hogy egyes gyártókapacitásait Európába helyezze át, ezzel segítve a tulajdonában lévő Opel érvényesülését. Az elképzelés szerint a konszern Európa helyezné át a Chevrolet termelés egy részét Dél-Koreából, cserébe az anyacég szabad kezet kaphat az Opel megmentésére irányuló költségcsökkentő lépésekhez. Mostanra az Opel jelenti a legnagyobb terhet a 2009-ben állami támogatással megmentett óriásvállalat számára. Akerson nagy hangsúlyt fektet az európai eredményekre, miközben a GM márkái erős profitokat produkálnak a világ két legnagyobb autópiacán; Kínában és Egyesül Államokban.
Az elmúlt időszakban több béremelést hajtottak végre Kínában, a gyári dolgozók pedig – szokatlan módon – sztrájkokat szerveztek többek között a Honda kínai üzemében, megfékezve ezzel a termelést. Ugyan a bérek már a kilencvenes években is erősen emelkedtek Kínában, de ezt a termelékenység is követte, így ennek negatív hatása részben kompenzálódott, a bázis pedig nagyon alacsony volt. Azonban ha a következő öt évben évi 19 százalékkal emelkednek a fizetések, akkor a BCG becslése szerint 623 dollár lesz az átlagos havi fizetés Kínában, ez pedig az egész gazdaságon végighullámzik majd.
Kínából esetleg Vietnámba telepedhetnek azok a nyugati cégek, amelyek sokallják a bérköltségeket, ahol az átlagos fizetések 31 százalékkal alacsonyabbak. Viszont az ottani gyárak termelékenysége jóval alacsonyabb, így a költség különbség máris csak 14 százalék.
Kínában a bérköltségek – régiótól és szektortól függően – a minimálbérek tavalyi emelése miatt 5 – 20 százalékkal nőttek, ami idén a ruházat gyártási költségeit előreláthatóan 2-5 százalékkal emeli meg. A kapacitáshiány már az európai divatcégeknél is érezhető: a Tom Tailor német konszern kínálatának 31 százaléka Kínában készül, a kevesebb munkaerő miatt tovább tart a kiadott mennyiség elkészítése.Mindemellett megpróbálják a gyártást Indiába, Indonéziába, Bangladesbe és Európa fejlődő országaiba átcsoportosítani.
Ugyanígy tett a Joop, Strellston és Windsor márkákat birtokló Holy Fashion Group is, amely a napokban felmondta a szerződést kínai partnerével és a gyártás jelentős részét Vietnámba telepítette át. Ők szintén kisebb cégekkel szerződnek, de sokkal inkább az exkluzivitás megtartása miatt.
