BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Néhány éve talpra állt a Búzakalász

A helyi termelőszövetkezet régi irodaházától mintegy 200 méterre áll a Mocsai Búzakalász Szövetkezet új központja. Az 1959-es megalapítása óta a név nem változott, de a körülmények igen.

Váli József, a szövetkezet elnöke büszkén említi, hogy az új irodaház anyai nagyapja ősi birtokán áll.

– Immár hét éve annak, hogy visszakerültem a szövetkezet vezetésébe – emeli ki a vállalkozó. – Az akkori termelési szerkezeten azonnal változtatni kellett: a számunkra veszteséges, leromlott sertéstelepet eladtuk. Megmaradt a növénytermesztési ágazat, a tejelő szarvasmarhatartás, a takarmánykeverő a magtárral együtt, valamint a gépműhely és a szerviz.

A „boldog” téeszidőkben 3000 hektáron gazdálkodtak Mocsán. Ekkor több mint 200 tagja volt a szövetkezetnek. Jelenleg 1500 hektáron zajlik a termelés, alig hatvan alkalmazottal.

– Hét évvel ezelőtt a Búzakalász már esztendők óta veszteséges volt – hangsúlyozza házigazdánk. – Néhány év alatt sikerült talpra állítani a vállalatot. A növénytermesztésben egyszerűsítettük a vetésszerkezetet, a termelés rendszerét. Korszerű erő- és munkagépeket vásároltunk, a kis híján negyvenéves terményszárító helyett újat építettünk. A szarvasmarha-ágazatban is fejlesztéseket hajtottunk végre. A tejelő holstein-fríz állományunk számára új istállót és fejőházat építettünk, amelyek mindegyikét a legfejlettebb technológiákkal láttuk el. Így nem- csak az uniós előírásoknak felelünk meg, hanem az állatok komfortigényét is maximálisan kiszolgáljuk. A fejlesztésekhez a forrásokat pályázatok útján nyertük, illetve banki hitelt és saját erőt használtunk.

A szarvasmarha-ágazatban a tejelő tehenek és szaporulatuk száma megközelíti a hétszáz egyedet. A tejelőállomány fejési átlaga 34-35 liter, amely eredménnyel a szövetkezet országosan rendre a legjobb húsz között van, megyei szinten pedig majdnem mindig dobogós.

– Növénytermesztésünk egyharmada a takarmánytermesztés – jegyezte meg Váli József. – Árunövény-előállításra még így is csaknem ezer hektár áll rendelkezésre. Termesztett növényeink között szerepel az étkezési búza, a kukorica, a napraforgó és a manapság egyre kevésbé elterjedt cukorrépa is. Vetésszerkezeti arányunk véleményem szerint optimálisnak mondható a mai gazdasági viszonyok között: gondolok itt az utóbbi évek kiszámíthatatlan tej- és terményáraira, az input anyagok folyamatos áremelkedésére. De a méret önmagában is egyre fontosabb szerepet kap, ahogy évről évre a világpiaccal kell versenyeznünk: a termelés végén megmaradó eredmény ma már inkább a költségek csökkentésétől, mintsem a bevételek növelésétől várható.

Az agrárágazatban is lehet sikereket, kézzelfogható eredményt produkálni. Hogy minden működjön – miként a cég vezetője is megerősítette – a létszámot szükséges racionalizálni, és a technológiát folyamatosan modernizálni.

– Nem bántam meg, hogy belevágtam ebbe a munkába – említi beszélgetőpartnerünk. – Jó apám már a rendszerváltáskor is mondta: „Fiam, legyél a magad ura, aztán meglátod, hogy más lesz.” Most már tudom, mire gondolt, és azt is, hogy más lett... Kihívás volt ez az mezőgazdasági vállalkozás a szállítmányozás és a kavicsbánya vezetése után. Igaz, ma már egy jól felkészült kollégám vezeti a vállalkozásaim kiindulásának tekinthető, előbb említett üzletágakat, de így nekem több időm juthat a szövetkezet dolgaira.

Időközben betoppan a cég termelési igazgatója, Váli József fia, Péter. Tőle arról érdeklődünk, az idén mire számítanak a cégnél.

– Ismét pályázni szeretnénk – mondja Péter. – Új istállót tervezünk építeni, hogy a nem termelő egyedek is a legjobb helyre kerülhessenek. Ez az ellető, előkészítő istálló mintegy 150 millió forint értékű beruházás lenne. A növénytermesztésben folytatnánk a gépbeszerzést. Úgy számolunk, hogy ami idáig elmaradt gépkorszerűsítésben, arra mintegy százmillió forintot kellene költenünk.

– Terveink megvalósításához nem elég a sok munka és odafigyelés, hiszen a kedvező időjárás és a piaci lehetőségek épp- olyan fontosak – tette hozzá még a szövetkezet elnöke.

Hogy mi ad erőt egy 59 éves vállalkozónak?

– A fiaimban látom a jövőt – mondja Váli József. – Őket is úgy neveltem, hogy semmi nincs ingyen, mindenért meg kell dolgozni. Hiszek abban: az építő munka meghozza a gyümölcsét.

A Mocsai Búzakalász Szövetkezet gazdálkodását 2005-ben 136 alkalmazottal, 686 milliós mérleg szerinti főösszeggel lehetett jellemezni. 2011-ben a cég 52 alkalmazottal 1,508 milliárd forintos mérleg szerinti főösszeget produkált.

Váli József

l Születési hely, idő: Szőny, 1953. augusztus 3.

l Családi állapota: Nős, két gyermek apja: Viktor 32, Péter 30 éves

l Munkahelyei, beosztása: 1971–1991: szállítási ágazatvezető a Mocsai Búzakalász Szövetkezetben, 1991-től vállalkozó (fuvarozás, kavicsbánya), 2005-től a Mocsai Búzakalász Szövetkezet elnöke.

a Mocsai Búzakalász Szövetkezet új központja. Az 1959-es megalapítása óta a név nem változott, de

a körülmények igen.

Petrik József Váli József

l Születési hely, idő: Szőny, 1953. augusztus 3.

l Családi állapota: Nős, két gyermek apja: Viktor 32, Péter 30 éves

l Munkahelyei, beosztása: 1971–1991: szállítási ágazatvezető a Mocsai Búzakalász Szövetkezetben, 1991-től vállalkozó (fuvarozás, kavicsbánya), 2005-től a Mocsai Búzakalász Szövetkezet elnöke.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.