Fél év alatt kell kibogozni a szálakat

Megtartotta első ülését a Malév és a Budapest Airport (BA) privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság. „Kevés az időnk, hat hónapunk van a szálak kibogozására. Ez emberpróbáló feladat lesz. Nem akarok egy gittegyletet vezetni” – fogalmazott Varga István. A testület fideszes elnöke többször is leszögezte: nem büntetőjogi, hanem politikai felelőst keresnek. Mindenesetre tegnap még a bizottság munkarendjéről és a meghallgatandó személyek köréről sem sikerült dönteni. Hivatalosan a Malév és a BA privatizációját, továbbá a Malév visszaállamosítását, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002–2010 között meghozott intézkedéseket kell kivizsgálni a politikusoknak. Némileg érdekes, hogy a vizsgálóbizottság alelnöke Veres János (MSZP), aki 2005–2009 között pénzügyminiszter volt, így pedig őt is indokolt lehet majd meghallgatni az ügyben. „Kezdeményezem, hogy ne csak a szóban elhangzó vélemények, hanem minden fellelhető dokumentum alapján dolgozzunk” – mondta a szocialista politikus. A BA privatizációjával kapcsolatban egyebek mellett kérdés, hogyan jöhetett létre egy olyan záradék, amely alapján a Malév esetleges csődje fizetési kötelezettséggel bír a BA-ra.

Két és fél hónappal a Malév csődje után a magyar utasok még mindig egy sor átszállási lehetőségtől és közvetlen úti céltól esnek el. Ez idő alatt Bécsben és Prágában újabb bevételekhez jut az ottani repülőtér részben azért, mert bizonyos piacokon nálunk még mindig nem módosították a korábbi légügyi egyezményeket. Miközben idehaza még mindig csak a tervezett tender előkészítése zajlik, a potenciális légitársaságok és a BA utasok tízezreit veszíti el. Bécsből hét és félszer több járat indul Törökországba, mint Budapestről, még nagyobb a lemaradása a magyar fővárosnak Prágával szemben az Oroszországba irányuló légi forgalom területén. Budapestről hetente 14 járat indul Moszkvába, míg Prágából kilencven.

Drága a késlekedés

A Malév csődje nyomán a közvetlen budapesti légi forgalom (két város közötti – point-to- point) mintegy 80 százalékát sikerült visszaállítani, de van egy sor olyan célállomás, ahonnan a Budapest Airport önmaga, az érvényes kétoldalú légügyi egyezmények módosítása nélkül, nem tud új járatokat, új légitársaságokat beindítani. Számítások szerint hetente négy magyar munkahely szűnik meg.