Nem hoz drágulást a fagy

Az ország hat térségéből – Zalától a Dél-Alföldig – mindenhonnan olyan jelzések érkeztek, hogy a húsvét utáni éjszakai fagy nagy károkat okozott a gyümölcsösökben – nyilatkozta a káresemény után Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke. A Dunántúlon elsősorban a Balaton-felvidék vízparttól távolabb eső területein okozott gondot a lehűlés, itt az őszibarack, cseresznye, meggy, szilva esetében lehet számolni fagykárral.

A korai virágzású gyümölcsöknél szintén jelentősebb kárt okozhatott a múlt heti fagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, így a korai fajtájú kajszibarackot, cseresznyét és a meggyet károsította leginkább, de Szabolcsban a piros bimbós állapotban lévő almásokban is lehet fagykár. A károk összeírása a legtöbb helyen még folyik, ám az esetleges gyümölcshiánnyal és áremeléssel kapcsolatos félelmek már megjelentek.

„Természetes, hogy a termelők érdeke az, hogy az árak növekedjenek, és az is ténykérdés, hogy bizony keletkezett kár a gyümölcsösökben az elmúlt napok időjárása miatt” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Losó József. A gyorsfagyasztott gyümölcsöket és zöldségeket gyártó, így a termékpályán vevőként szerepet játszó Mirelite Mirsa Zrt. igazgatóságának elnöke hozzátette: a hazai gyümölcsösök eltérő mértékben szenvedtek kárt, hogy pontosan mekkorát, azt ma még nehéz felmérni. A korai érésű gyümölcsök esetleges hiányát azonban ellensúlyozni tudja a későbbi érésű fajták termése, valamint a gyengébb fagyra a természet úgy válaszol, hogy a megmaradt termés darabosabb, vagyis nagyobb szemű lesz – mutatott rá Losó. – Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyümölcsárak már tavaly is aránylag magasak voltak, és a múlt évben a meggyterméssel kapcsolatos aggodalmak sem igazolódtak be. Ha tehát az árak tovább emelkednének, nem lehetne eladni a termést, a piac inkább más forrás után néz.” Hozzátette még: „Nem vagyunk egyedül a világon, ha valami nem terem meg itthon, azt be lehet szerezni importból is, a gyümölcsök egy része jól szállítható. Ha pedig az import sem jelenthet versenyképes megoldást, akkor helyettesítő termékekkel válthatók ki a hiányzó vagy túl drágán rendelkezésre álló fajták. A mostani fagykár megtörténte tehát tény, de egy esetleges pszichózissal történő árfelhajtásnak gátat szabna a kereslet.”

„Valóban voltak komoly fagyok, de megfelelő technológiákkal, például a fák lepermetezésével vagy füstöléssel a legtöbb esetben lehetett vagy lehetett volna védekezni” – nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász hozzátette: „Természetesen a mínusz 8-10 fokos fagy ellen nehéz bármit is tenni, de az enyhébb fagy kezelhető.” Raskó az érdekeltségébe tartozó Morello Kft. 160 hektáros meggyesét hozta fel példaként. „Az időjárás-jelentést látva előzőleg öntöztünk, majd az alkalmazottakat kirendeltük füstölni, így gyakorlatilag csak elenyésző mértékű kár keletkezett, jóllehet viszonylag hideg, mínusz 4,2 fok volt. Ahol viszont nem védekeztek, ott komoly kár keletkezett, a meggyesekben és a cseresznyésekben ez néhol elérte az 50-60 százalékos mértéket is. E két gyümölcs esetében elképzelhető, hogy lesz némi veszteség és esetleg egy kisebb mértékű hiány, amely képes bizonyos árfelhajtó hatást kifejteni a piacon. Ez a hatás azonban a mostani fagy esetében még nem jelentős” – tette hozzá Raskó.

A tárca ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a biztosítók a tavalyi fagykár után hasonló eseményre számítva „kivártak”, így nem kötötték meg a biztosításokat a gazdálkodókkal.

Az uniós jogszabályok szerint, aki nem rendelkezik biztosítással, az a kárenyhítés mindössze ötven százalékára jogosult. A biztosításokat november 30-ig köthetik meg a gazdák. Idén Január 1-jétől új kárenyhítési szabályozás lépett hatályba, e szerint az alap tavalyi, mintegy négymilliárd forintos keretét az idén megduplázta, nyolcmilliárd forintra emelte a kormány.

Braunmüller Lajos A teljes kárenyhítés feltétele a biztosítás A Vidékfejlesztési Minisztérium arra kérte az érintett gazdálkodókat, hogy 15 napon belül jelentsék be káreseményüket a falugazdászoknál, ha pedig még nem kötöttek biztosítást, akkor tegyék meg. A kérés oka, hogy a szabályok szerint kizárólag a biztosítással rendelkező termelők részesülhetnek százszázalékos kárenyhítésben.

A tárca ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a biztosítók a tavalyi fagykár után hasonló eseményre számítva „kivártak”, így nem kötötték meg a biztosításokat a gazdálkodókkal.

Az uniós jogszabályok szerint, aki nem rendelkezik biztosítással, az a kárenyhítés mindössze ötven százalékára jogosult. A biztosításokat november 30-ig köthetik meg a gazdák. Idén Január 1-jétől új kárenyhítési szabályozás lépett hatályba, e szerint az alap tavalyi, mintegy négymilliárd forintos keretét az idén megduplázta, nyolcmilliárd forintra emelte a kormány.-->