BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hogy lehet olcsóbb a gáz?

Hogyan kaphatnak az európai vevők egyszerre olcsón és megbízható szállítással is gázt? Lényegében ez volt a tétje annak a minapi amszterdami szakmai vitának, amely az európai gázárképzés elveiről folyt. Az olajárindexált elvek mellett kiálló Gazprom tavaly 41 százalékkal 44 milliárd dollárra növelte adózott eredményét.

Az idén, de legkésőbb jövőre már több gázt adnak el Európában versenypiaci (spotpiaci) feltételek mellett, mint az olajtermékek árához kötött (olajárindexált) szerződéseken keresztül. Az utóbbi konstrukciók mostani részesedése 58 százalék körüli – állította Jonathan Stern, az Oxfordi Energiatanulmányok Intézete gázkutató programjának vezetője az amszterdami Flame gázkonferencián. Szerinte ha nem történik változás, a mostani, viszonylag magas, olajindexált árak legfeljebb a kínálat „meggyilkolására képesek”, arra viszont nem, hogy növeljék piaci részesedésüket a szénnel, vagy a csak támogatásokkal életben tartható megújulóalapú energiahordozókkal szemben.

Szergej Komlev, a Gazprom Export szerződésekért és árképzésért felelős vezetője viszont úgy látja, ha tényleg versenyképtelenné válna a gáz, azt az okozhatná, hogy a megújulók támogatása torzítja az energiahordozók közötti versenyt. Éppen ezért előbb az európai gázárakat kellene rögzíteni, s csak utána hozzányúlni az olaj árához kötött árképzéshez. Az orosz szakember az európai gázközpontok (gáztőzsdék) szerepét a piac egyensúlyban tartásában látja, de úgy véli, hogy az e központokon keresztül eladott gáz viszonylag kis mennyisége miatt az e központokban alkalmazott árak nem tekinthetők irányadónak. (Más a helyzet az USA-ban, ahol a spotpiac a meghatározó.) Azt mondja, hogy az olaj árához kötött gázár az, ami egyszerre rugalmas is, és megfelelő védelmet ad a vevőnek is, miközben a tőzsdei jegyzéseket manipulálhatják a legnagyobb piaci szereplők.

Jonathan Stern ezzel szemben kitart amellett, hogy az európai gáztőzsdéknek fontos az árjelző szerepe. „A gázon kívül nincs más olyan nyersanyag (commodity), amelynek szállítására 15–25 éves szerződéseket kötnének, és olyan sincs, amelynek az árát más termékek ármozgásához kötnék” – hívta fel a figyelmet.

Az orosz Gazprom gázipari csoport nettó árbevétele 29 százalékkal 158 milliárd dollárnak megfelelő rubelre nőtt a most közzétett jelentés szerint az elmúlt évben. A társaság adózott eredménye pedig 41 százalékkal 44 milliárd dollárnyira emelkedett. A jelentés az IFRS nemzetközi számviteli szabvány szerint készül. Az eredmények valamivel meghaladják az elemzői várakozásokat.

Az olajtársaság gázértékesítése 495,6 milliárd köbméterről 519,0 milliárd köbméterre bővült. Ezen belül az oroszországi eladások ezer köbméterenkénti átlagára 89,7 dollár volt, a FÁK országokon belüli 290,0 dollár, az európai és a további vevőcsoporté pedig 384,0 dollár.

Nemzetközi előrejelzések alapján a világ energiaigénye 2030-ig 40 százalékkal nő, ezen belül a fosszilisek aránya 80 százalék lesz. A 2030-as gázkereslet 50 százalékkal haladja meg a 2010-est. A Gazprom minden piacán növekedésre számít.

Bekapcsolódik az Itochu

A japán Itochu energiaipari csoport együttműködésre készül a Déli Áramlat vezetékprojekttel – erről a napokban Alekszej Miller, a Gazprom, és Eizo Koba­jasi, az Itochu vezérigazgatója tárgyalt. 50 százalékos részesedéssel az orosz társaság a Déli Áramlat legnagyobb részvényese, mögötte az olasz ENI következik 20, majd a német Wintershall és a francia EdF 15-15 százalékkal. A hírből nem derül ki, hogy mi lenne a japán cég szerepe, az viszont tudható, hogy a Gazprommal és más japán cégekkel LNG- (cseppfolyós földgáz) beruházásra készül. Az oroszországi Vlagyivosztokban létesítendő üzemből szállítanának cseppfolyós gázt a szigetországba, a projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről már tavaly januárban megszületett a döntés.


B. Horváth Lilla Bekapcsolódik az Itochu A japán Itochu energiaipari csoport együttműködésre készül a Déli Áramlat vezetékprojekttel – erről a napokban Alekszej Miller, a Gazprom, és Eizo Koba­jasi, az Itochu vezérigazgatója tárgyalt. 50 százalékos részesedéssel az orosz társaság a Déli Áramlat legnagyobb részvényese, mögötte az olasz ENI következik 20, majd a német Wintershall és a francia EdF 15-15 százalékkal. A hírből nem derül ki, hogy mi lenne a japán cég szerepe, az viszont tudható, hogy a Gazprommal és más japán cégekkel LNG- (cseppfolyós földgáz) beruházásra készül. Az oroszországi Vlagyivosztokban létesítendő üzemből szállítanának cseppfolyós gázt a szigetországba, a projekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről már tavaly januárban megszületett a döntés.-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.