Piaci áram a hazai lakosságnak

A magyarországi lakossági árampiacon szeretne villamos energiát eladni az Energetikai Központ Zrt. (EK), melynek hosszabb távú terveiben a lakosságigáz-értékesítés is szerepel – tudta meg a Világgazdaság. A júniusra tervezett piacra lépés már csúszás az előzőleg februárra kitűzött időponthoz képest, de már az is késés lett volna az eredeti, tavaly októberi dátumhoz képest. Az előkészületek azonban tovább tartottak a feltételezettnél.

Információink szerint a társaság az egyetemes szolgáltatói tarifákhoz képest 4, 6, illetve 8 százalékot tervez engedni az áram árából, tehát nem a számla végösszegéből. Ezzel nehéz feladatra vállalkozik, a hazai egyetemes piaci áraknak ugyanis nehéz alá mennie, azokat ugyanis a hatóság szabja meg, amelynek viszont messze nem elsődleges célja a tényleges piaci árviszonyok követése. Nem véletlen, hogy a villamos energia lakossági piacára mostanáig csak a T-Com lépett be, az is még a hatóságiár-képzés bevezetése előtt, de már akkor sem a hatalmas profit reményében, hanem meglévő, országos ügyfélszolgálati infrastruktúrája és vevőinformációs adatbázisa kihasználásaként, illetve infokommunikációs ügyfélköre megtartása, netán bővítése érdekében.

A közel 5,2 millió hazai háztartást ma négy nagy egyetemes szolgáltató látja el árammal: az E.On, az Elmű, az Émász, a Démász. Az Energetikai Központ tehát ezek rovására szerezhet magyarországi ügyfeleket. Nem tudjuk, mekkora piaci részesedést célzott meg azzal a konstrukcióval, amellyel Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban már megvetette a lábát. Mindenesetre óvatosan indítana: nem önállóan, hanem egy már meglévő magyarországi mérlegkör (egy vagy több erőművet, illetve több felhasználót tartalmazó, önálló energiaelszámoló rendszer, számuk 60 feletti) tulajdonosától vásárolna áramot ügyfeleinek. Ám még nem kötött szerződést, sőt még a működéshez szükséges informatikai fejlesztések is hátravannak. Úgy tudjuk, még a szakembergárda felállítása sem zárult le, és kiépítésre vár az ügyfélszolgálata is. A bő egy éve bejegyzett társaság alaptőkéje ötmillió forint. (Közvetlen tulajdonosa a Communication One International Limited, de gyakorlatilag a csehországi Energetické Centrum leányvállalataként működik, amely az érintett országokban nyilvánosan elérhető adatok szerint a cseh Robert Zagozdon kezében van.)

A működési engedélye és az üzletszabályzata viszont már megvan. Ez utóbbit azonban a Magyar Energia Hivatal (MEH) a közelmúltban csak úgy hagyta jóvá, hogy példa nélküli hosszúságú feltétel- és kötelezéslistát mellékelt hozzá. Ezen elvárásoknak a társaság mostanra eleget tett.

Az 17 módosítás legtöbbjét azért írta elő a MEH, mert az üzletszabályzat több ponton is ütközött a magyarországi szabályozással, mely ráadásul jóval bonyolultabb, összetettebb és alaposabb, mint amilyenek mellett az EK a térség másik három országában működik. Így eshetett meg, hogy januárban beadott üzletszabályzata szerint például az EK ügynökein keresztül (is) szeretett volna szerződni a lakossági ügyfelekkel, és bizonyos esetekben el szerette volna érni a hivatalnál, hogy a ráutaló magatartás is elégséges legyen a szerződéskötéshez. Ám a MEH ezt nem engedte: beíratta a szabályzatba, hogy az ügynököknek kizárólag tájékoztatási joguk lehet, és kivetette belőle ráutalásos magatartásos részt. Nem ment át a hivatal szűrőjén az a passzus sem, amely szerint a peres ügyeket a társaságnak a saját székhelye szerinti bíróságon kellene intéznie, ehelyett az általános bírósági illetékességi szabályok szerint kell majd eljárnia. A MEH kihúzatta az üzletszabályzatból azt is, hogy a szerződéskötés utáni adóváltozások és az új pénzügyi terhek az ügyfelet terhelik, bár úgy tudjuk, az EK e szabállyal csak az esetleges áfaemelkedés terhétől szeretett volna megszabadulni. Megszabadult volna a védendő fogyasztókkal való bajlódástól is, mégpedig úgy, hogy ügyfeleivel aláíratta volna, hogy nem védendők. Azonban az erre vonatkozó mondat sem maradhatott az üzletszabályzatban. Be kellett viszont kerülniük az elszámolásra, az elszámolási időszakra vonatkozó részletszabályoknak, a fizetési módoknak és határidőknek, továbbá az áralkalmazási feltételeknek és az áraknak. Az ügyintézési határidőt pedig 30 napról 15 napra rövidíttette a hivatal.

az ÉMÁSZ 436 millió forint konszolidált IFRS szerinti adózott veszteséget mutatott ki, míg az előző év azonos időszakában 2,525 milliárd forint volt a nyeresége. A társaság negyedéves árbevétele 22,46 milliárd forint volt, 5,23 százalékkal kevesebb, mint az előző évi bázisidőszakban. A negyedévben a társaság 481 gigawattóra áramot értékesített, 9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

az ÉMÁSZ 436 millió forint konszolidált IFRS szerinti adózott veszteséget mutatott ki, míg az előző év azonos időszakában 2,525 milliárd forint volt a nyeresége. A társaság negyedéves árbevétele 22,46 milliárd forint volt, 5,23 százalékkal kevesebb, mint az előző évi bázisidőszakban. A negyedévben a társaság 481 gigawattóra áramot értékesített, 9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.-->