Ezt lesi az egész világ: új energia születik, az időjárástól nem függ, és máris itt a nagy tesztje
Mérföldkőhöz érkezhet a geotermikus energia új generációja (enhanced geothermal system, EGS), miután a szektor élenjáró vállalata, a Fervo januárban benyújtotta a tőzsdére lépéshez szükséges papírokat az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez (SEC).
Olajipari módszerekkel készül a geotermikus energia új generációja
A geotermikus kutakat az olajiparból ismert, a palaolaj és palagáz forradalmát hozó hidraulikus repesztés és vízszintes fúrás technológiáját használó vállalkozás pilotprojektje, a Project Red már 2023 nyara óta termel 3 megawatt áramot, ám
a cég tervei szerint idén ősszel megkezdi működését az ennél jóval nagyobb, 500 megawattra képes létesítménye is Utahban.
A Latitude Media összefoglalója szerint a cég ez előtt, még nyáron tőzsdére léphet.
A Fervo eddig mintegy 1,5 milliárd dollárnyi tőkét hajtott fel, kihasználva mind a kockázati tőke, mind az intézményi befektetők, mind az olajipar – köztük a korábban a jelenlegi amerikai energiaügyi miniszter, Chris Wright által vezetett Liberty Energy – forrásait, és a tőzsdére lépéssel újabb tőkét vonhat be. A cég kilátásainak a mesterséges intelligencia óriási energiaigénye is a hasznára válik, ahogy az is, hogy a geotermikus energiát szemben más megújulókkal a Trump-adminisztráció is támogatja.
Az állami támogatás még kell az iparág fejlődéséhez
Az állami támogatás fontos is lehet, hiszen a geotermikus energia ára befektetési adókedvezményekkel akár 50 dollár per megawattóráig is süllyedhet egy tanulmány szerint, ami szinte az összes gázerőműnél olcsóbb áramot biztosít. A támogatások nélkül azonban 119 dollár lehet egy megawattóra geotermikus energiával termelt áram ára a Thinking Geoenergy összefoglalója szerint. Ugyanakkor érdemes azt is kiemelni, hogy a jelentésben szereplő számok egyelőre elméletiek, elérésükhöz még szükség van a technológiai alkalmazásának tanulási folyamatára. Az EGS-fejlesztések vezetője azonban széles körben elfogadott álláspont szerint a Fervo, melynek részvényeit nyártól várhatóan bárki megveheti.
A kérdés már csak az, hogy a tőzsdék hogyan fogadják a startup debütálását, miután 2006 és 2010 között már egy sor geotermikus energiát hasznosító vállalat jelent meg a torontói tőzsdén. Az akkor parkettre lépő vállalatok útja fúziókon, átszervezéseken vagy épp kivezetésen keresztül haladt, ám nem mondható kifejezett sikersztorinak. A Fervo által kínált megbízható, tiszta és időjárástól független energia ma is vonzó lehet, míg a utahi beruházás termőre fordulásával a cég bevételtermelése is elkezdődhet. Ennek ellenére az Axios szerint
a startup mérsékelt, 2-3 milliárd dolláros értékeltség mellett léphet piacra, ami elmarad a tavaly decemberi, közel félmilliárd dolláros tőkeemelés során ígért értéktől.
A Fervo növekedése mellett szól az is, hogy az EGS térnyerését jósolja a Nemzetközi Energiaügynökség, mely szerint 2050-re globálisan akár 800 gigawattóra áramot is előállíthatnak geotermikus energia segítségével. A földhő kihasználását a magyar kormány is célul tűzte ki, és elmondható, hogy világszerte egyre többen látják optimistán a geotermikus energia jövőjét. Hamarosan pedig az is kiderülhet, hogy ezt a derűlátást a tőkepiacok is osztják-e.
