A földtörvény alapozása is csúszik

A Vidékfejlesztési Minisztériumban múlt héten tartott miniszteri értekezleten még nem állt rendelkezésre a készülő földtörvény kodifikált szövegtervezete, jóllehet korábban a tárca azt ígérte: a nyári szünet előtt elfogadja azt a parlament – tudta meg a Világgazdaság. A földtörvény koncepciója már hetek óta a nyilvános társadalmi vita tárgya, ám jogi szöveg még tervezet szintjén sincs, így szinte biztos, hogy legkorábban ősszel tárgyalhat az Országgyűlés majd egy addigra beterjesztett szöveget. Információink szerint a késlekedés oka, hogy a koncepció túl sok ponton hivatkozik más – még meg nem született – törvényekre, így bizonyos fogalmakat még a definíció szintjén sem dolgoztak ki. Nem világos például, hogy a jogalkotók mit értenek üzemméreti korlátozások, üzemszabályozás alatt, ilyen és hasonló kérdéseket a koncepció később megalkotandó törvényekre bízna.

Budai Gyula, a tárca parlamenti államtitkára tegnap a parlamentben is utalt arra, hogy csak ősszel tárgyalják a törvényt: azt mondta, a kormány július 15-ig benyújtja a a javaslatot, amelyről nyáron társadalmi egyeztetést folytathatnak, az őszi parlamenti időszakban pedig a pártok is beszállhatnak ebbe.

Az elmúlt napokban az új törvény koncepciója kapcsán felmerült: az jelentősen szűkítené a földtulajdonszerzés lehetőségeit, meghagyva azt a földművesként nyilvántartott magánszemélyek számára, igaz, a felvetést – ahogy az anyag egészét – vitaindítónak szánja a Vidékfejlesztési Minisztérium. Az elképzelés megvalósulása esetén elméletileg megszűnhetne Magyarországon a befektetési jellegű földvásárlás. „A javaslat több kérdést is felvet” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára kifejtette: „a földet művelő gazdasági társaságok így két lépésben is korlátozva lennének, hiszen nemcsak ők nem szerezhetnek tulajdonjogot, hanem nekik szánt bérletre sem vehetnének földet magánszemélyek, amennyiben ők maguk nem földművelők”. Horváth Gábor szerint ebből levezetve ráadásul a kezdő, gazdálkodni szándékozó vevők sem vehetnének saját termőföldet.

A főtitkár szerint ez azért is jelentene problémát, mert a javaslat a „bérelt földön gazdálkodó társaságok elbizonytalanítását jelenti. Emiatt félő, hogy a társaságok nem vállalkoznak fejlesztésekre, és leértékelődhet mindaz a mezőgazdasági vagyon, eszközállomány, amely a bérleti művelésre alapozva működik” – vélekedett. Horváth Gábor szerint a lépés következményeként termelésvisszaesést szenvedne el a hazai agrárium, és különösen a gazdasági társaságok által folytatott állattenyésztési tevékenységek, így például a tejtermelés látná kárát a bérleti lehetőségek szűkülésének. Horváth aggályosnak nevezte azt is, hogy ez a leértékelődés épp akkor következne be, amikor az uniós jogszabályok értelmében ki kell nyitni a hazai földpiacot a külföldi vevők előtt is.

A várható külföldi kereslet miatt sem valószínű, hogy csökkennének a termőföldárak egy ilyen lépés esetleges megvalósulása esetén – nyilatkozta a Világgazdaságnak a foldbroker.hu egy neve mellőzését kérő szakértője. Hozzátette: mivel az EU-s szabályozások szerint a liberalizáció után nem lehet különbséget tenni az unió állampolgárai között, valószínűleg a több száz milliós lakossággal rendelkező EU-ban akadna elegendő magánszemély, aki a vétel miatt vállalná az egyébként várhatóan szigorú megkötéseket is. A bróker kifejtette: ennek érdekében nem kizárt, hogy más országokból ideköltözzenek gazdák, már csak azért sem, mert ha egy holland termelő eladja száz hektárnyi termőföldjét, a jelenlegi árszintek mellett idehaza ennek a tízszeresét is megvásárolhatja. Ezért a lehetőségért várhatóan a tényleges, életvitelszerű helyben lakást is vállalni fogják majd egyesek – vélekedett a foldbroker.hu munkatársa.

A koncepció ugyanakkor megjegyzi: a majdan megalkotandó törvény lehetővé tenné a felek megegyezése esetén a haszonbérleti idő lejártakor a tulajdonjog megszerzését egy külön ügylet megkötésével.

Ezzel a jogalkotó lényegében a nyílt végű lízingre adna lehetőséget a vállalkozások által bérelt termőföldek, mezőgazdasági ingatlanok, eszközök és állatállomány esetében. Mivel a koncepció mindezt állami földek esetében is lehetővé tenné, ez lényegében privatizációt jelentene.

A koncepció ugyanakkor megjegyzi: a majdan megalkotandó törvény lehetővé tenné a felek megegyezése esetén a haszonbérleti idő lejártakor a tulajdonjog megszerzését egy külön ügylet megkötésével.

Ezzel a jogalkotó lényegében a nyílt végű lízingre adna lehetőséget a vállalkozások által bérelt termőföldek, mezőgazdasági ingatlanok, eszközök és állatállomány esetében. Mivel a koncepció mindezt állami földek esetében is lehetővé tenné, ez lényegében privatizációt jelentene.-->