Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója emlékeztetett rá, hogy az extraadók első elszenvedői jóval a válság előtt a gyógyszeripari cégek voltak. Az iparágat 2003-ban kényszerítették bele a szerződésekbe, melyek alapján 2006 végéig 60 milliárd forintot kellett befizetniük.
2007 óta aztán több fizetési kötelezettség él. Az egyik szerint a cégeknek a tb-támogatott készítmények forgalmának a 12, majd 2010 óta már a 20 százalékát vissza kell fizetniük. Öt éve vezették be az orvoslátogatói díjat, amely 2010 óta évente fejenként 10 millió forint. Emellett a gyógyszerkassza túllépését teljes egészében a gyártók finanszírozzák.
A hazai gyógyszeripart érintő extraadók és befizetési kötelezettségek mértéke világviszonylatban is extrém magasnak számít.
Ilku Lívia hangsúlyozta: a Széll Kálmán Terv elvárásait egyedül a gyógyszeripar teljesítette. Ehhez képeset most az a „jutalom” a kötelességtudó teljesítésért, hogy bebetonozzák súlyos terheiket.
Négy szektort sújt
2010-ben a kormány négy ágazatra vetett ki válságadókat annak érdekében, hogy a költségvetési hiánycélt tartani tudja. Az első tervek szerint a három évre tervezett átmeneti adókból a pénzügyi szférától 200, a távközlési cégektől 61 milliárd forintot szedtek volna be. Az energetikai szektor évi 70, a kereskedelmi láncok évi 30 milliárd forinttal járultak volna hozzá a költségvetéshez. Ehhez képest a gyógyszeripari vállalatok 2003 óta már összesen több mint 284 milliárd forinttal voltak kénytelenek kisegíteni a költségvetést.
