Szűkebb hazánk malomipari nagyhatalmi státusban

A korszerű agrártermelés megteremtésében, fejlesztésében mindenekelőtt Bábolna nevét kell megemlíteni, de megyénk emblematikus gazdaságai közé tartozott még Komárom és Környe is. Ahol pedig gabonát termesztettek, gyorsan a gazdálkodás fundamentumává vált a feldolgozás, a malomipar.

Ahogy a 70-es években megyénkből indult hódító útjára az iparszerű mezőgazdasági termelés, úgy napjainkban az agráriumhoz szorosan kapcsolódó malomipar foglal el kitüntetett helyet. Erről a „rendszerváltásról” beszélgettünk dr. Marton Lászlóval, az agrárkamara leköszönt elnökével, a téma szakavatott ismerőjével.

– Az országos 1,2 millió tonna búzaőrlés 42 százaléka a megyei székhelyű piacvezető Pannonmill Zrt. komáromi és megyén kívüli malmaiban, a Gyermely Zrt.-ben, valamint a tatabányai központú Sikér Kft.-nél történik. Megyénk malomipari nagyhatalmi státuszát erősíti, hogy kapacitását tekintve az ország második legnagyobb kukoricamalma is Nagyigmándon van – emelte ki a szakember.

– Milyen a kapcsolat a malomipari szereplők között?

– A malomipar reprezentánsai – közülük is kiemelten a Gyermely Zrt. – egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a fajta-előállító kutatóintézetekkel, a búzatermelő gazdaságokkal. Megfogalmazzák minőségre vonatkozó igényeiket, ami gyakorlatilag irányított céltermeltetést jelent. Az iparág homogén összetételű, kiváló minőségű búzaalapanyagot vár.

– Az idei évben a kedvezőtlen időjárás miatt a betakarítható búzamennyiség várhatóan elmarad az átlagostól.

– Az együttműködésben élen járó és többletszolgáltatást is nyújtó malmok alapanyag-ellátása várhatóan biztosítva lesz. A kooperáció nyújtotta előnyökre a jövőben is alapozni lehet, ezt támasztja alá, hogy megyénk malomipari tevékenységet folytató vállalkozásai a kapacitás bővítését tervezik új malomépítéssel, valamint régiek vásárlásával és felújításával.