Pénzt ugyan nem adhat a bank, de nem is minden kerül pénzbe. Ilyen volt a 11 érintett kisvasút menetrendjének hozzáigazítása az utazási szokásokhoz, a 60–75 percenkénti ütemes közlekedés bevezetése (a gyöngyösi, a lillafüredi, a szilvásváradi és a királyréti vonalakon), illetve az, hogy megszervezték a MÁV-val és a Volánokkal a kisvasutakra való kényelmes csatlakozást, ahol lehetett. Míg a menetrendek módosítása az utazási kedv növekedésén keresztül járult hozzá az árbevétel növekedéséhez, az ésszerűtlen jegyárkedvezmények megvonása az utazás költségének megfizettetésével. Besegített a kisvasutakhoz kapcsolódó turisztikai élmények népszerűsítésébe az MFB-hez tartozó Magyar Turizmus Zrt. is.
Az MFB ezenfelül felhívta a tulajdonos erdészetek figyelmét a vasúttal kapcsolatos, főként idegenforgalmi fejlesztési pályázatokra, és támogatta ezek benyújtását. Sajátos módon azonban csak az észak-magyarországi kisvasutak pályázhatnak fejlesztéseikre uniós forrásra, holott a banktól kapott tájékoztatás szerint indokolt lenne a többi, különösen a sok kisvasúttal rendelkező dél-dunántúli régió megsegítése is. Uniós támogatással újult meg a lillafüredi vonat, és hamarosan a szilvásváradi is meg fog.
Közreműködni próbál az MFB abban is, hogy az erdészetekhez kerüljön az állami tulajdonban lévő azon sínek egy részének vagyonkezelése, amelyeket jelenleg a MÁV kezel, de amely síneken a MÁV-vonalakon elvárt sebességgel már nem közlekedhetnek a vonatok.
Ez azonban már az a pont, amelynél kiderül: komoly pénzügyi nehézségei vannak a kisvasutak fenntartása kapcsán az erdészeteknek. A sínvásárlás mellett más, számottevő fejlesztésre sincs pénzük, miközben a szabályozás a nagyvasutakkal közel azonos díjakat, terheket ró rájuk. Ez utóbbi, olykor több száz ezer forintos tételek elviselhetetlenek a kisebb vasutak évi 10–20 milliós forgalmához, de még a nagyobbak évi 60–70 millió forintos bevételéhez képest is. Az erdészeti kisvasutak megnövekedett együttes árbevétele is csak 225 millió forintot tett ki 2011-ben. Ezen árbevétel ismeretében még a tavaly mintegy 10 százalékkal lefaragott, 180 millió forintos összesített veszteség is óriási. (Egyedül a szilvásváradi vasút bevételei fedezik a kiadásait.)
A 2011-ben szállított 620 ezer utas azonban nagy szám, és az MFB bizakodó. A kisvasutak bevételének további növekedését és veszteségük zsugorodását várják a tulajdonos erdészetek utascsábító akcióitól, például az általánossá vált kisvasútnapoktól, a természetközeli élményekkel (szarvasbőgés, holdtöltés éjjeli vonatozás stb.) kombinált programoktól, s hogy országszerte egyre több idegenforgalmi rendezvényt alapoznak arra, hogy azokat majd kisvasúttal fogják megközelíteni. A királyréti és a csömödéri vasúton vállalati rendezvényekre, esküvőkre is alkalmas szalonkocsikat állítottak üzembe, máshol húsvétra és mikulásra szerveznek programot, illetve a vonaton gyermek- vagy zenei programokat kínálnak. A gyöngyös–lajosházi vasút Szalajka-házig három kilométerrel meghosszabbított vonalát várhatóan a közeli hetekben átadják a forgalomnak.
Gőzössel érdekesebb
Külön vonzerő, ha a kocsikat gőzös húzza. Az erdészeti társaságokhoz (közvetve az MFB-hez) a gemenci, a csömödéri, a gyöngyösi és a királyréti vasút tartozik, a további nyolc működő kisvasút közül a debreceni Zsuzsi vasútnak, a nagycenki múzeumvasútnak és a budapesti gyermekvasútnak van gőzöse.A kisvasutak helyzete máshol sem könnyű. Nem véletlen, hogy Szlovákiában és Erdélyben is csak 3-4 működik, Lengyelországban pedig, ahol sok ilyen vonat volt, sorra zárják be őket. Angliában, Franciaországban és Németországban viszont már fejlesztik őket, mert rájöttek, mekkora érték van bennük.
A kisvasutak helyzete máshol sem könnyű. Nem véletlen, hogy Szlovákiában és Erdélyben is csak 3-4 működik, Lengyelországban pedig, ahol sok ilyen vonat volt, sorra zárják be őket. Angliában, Franciaországban és Németországban viszont már fejlesztik őket, mert rájöttek, mekkora érték van bennük. -->
