Bevált a magyar zene kvóta a rádiókban, tévékben

Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az Artisjus Magyar Zenei Jelentés a televíziós és rádiós sugárzások, az élőzenés rendezvények, a hangfelvétel-kiadások, valamint a legális online szolgáltatások statisztikáit vetette össze.

„2011-ben közel 15 százalékkal több magyar zenét hallgattunk, mint egy évvel korábban. Azt gondoljuk, hogy ez nemcsak a jogszabályi változásoknak köszönhető: Az idén 5 éves Magyar Dal Napjához hasonló rendezvények nagyon sokat segítenek a hazai könnyűzene népszerűsítésében” – mondta el Tóth Péter Benjamin, a zeneszerzők, szövegírók jogait kezelő Artisjus egyesület kommunikációs és stratégiai igazgatója.

„Meg kell mutatnunk, hogy milyen sok jó, szerethető magyar zene létezik.” - érvel a hazai mellett Presser Gábor, a Magyar Dal Napja alapítója. Az általa megálmodott eseményt augusztus 5-én, a Sziget fesztivál mínusz kettedik napján, szeptember 9-én pedig országszerte is megtartják. „Amikor elindítottuk ezt a mozgalmat, az volt a célunk, hogy a magyar zene ügye bekerüljön a közbeszédbe. Ha a javuló statisztikákhoz csak kis mértékben is hozzájárulhattunk, érdemes volt útnak indítani a Magyar Dal Napját.”

A hazai televízió csatornák 51 százalékban magyar zenét játszottak 2011-ben, ez ugyan csak 3 százalékos elmozdulást jelent tavalyhoz képest, de a szám 12 százalékkal több, mint két évvel korábban. Mivel a televíziók esetében jogszabályi előírás nincs, így kifejezetten a fogyasztói igények változását tükrözik a számok. Feltételezhető, hogy a televíziós zenei tehetségkutató műsoroknak is köszönhető a fokozott érdeklődés a magyar előadók iránt, és ez a magyar alkotóknak is teret adhat.

2011. január 1-jétől a médiatörvény 35 százalékos magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. A rendelkezés célja, hogy a nagyobb médiafelület révén előnyösebb helyzetbe hozzák a magyar zenészeket, akik így ismertebbé válhatnak, s ez a rádiós játszások után (is) kapott szerzői jogdíjakban, az eladott lemezek számában, valamint a fellépések gyakoriságában is jelentkezzen. Ennek megfelelően az országos csatornák kivétel nélkül 35 százalék körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak. Az országos összesített adat (29%) azonban ettől valamivel elmarad, mivel a helyi rádiók mentesültek a kvóta alól, és több – különösen fiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét.

Évről évre csökken a fizikai formában terjesztett hanghordozók (CD) értékesítése. Ez a trend a magyar zenéket éppúgy érinti, mint a külföldieket. A magyar vásárlók azonban a szűkülő piacon is nagyobb arányban fordulnak a hazai előadók felé, mint a külföldi sztárok kiadványaihoz. A 2010-es visszaesés után 2011-ben a magyar vásárlási arány ismét megközelítette a 60 százalékot.

A visszaszoruló CD-értékesítések helyét a legális online zeneáruházak lennének hivatottak átvenni. Míg globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25 százalékát a digitális értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. 2011 végétől azonban több online zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon, így szakértők jelentős növekedésre számítanak ezen a platformon. Ugyanakkor a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével párhuzamosan 2010-ről 2011-re az online letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett (kb. 50%-ról 27%-ra). A növekedés feltétele az volna, hogy a független hazai kis kiadók és az önmagukat menedzselő elődadók képesek legyenek technikailag kiszolgálni a zeneáruházakat. Az Artisjus ebben oktatással, zeneipari információkkal nyújt segítséget az alkotóknak.