Nem lesz többé gyulai kolbász? Gyors segítség kellene a patinás cégnek

Orbán Viktor miniszterelnök utasítására Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár két rendkívüli megbeszélést hívott össze tegnapra a sertéságazat aktuális problémáinak megvitatása, valamint a Gyulai Húskombinát Zrt. helyzetének rendezése érdekében – közölte a Kormányszóvivői Iroda pénteken. A lapzártánk után zárt körben tartott tanácskozáson a húsipari cég sürgős problémája, és a sertéságazat mélyebb, strukturális válsága is terítékre került.

A sertéságazatról szóló egyeztetésen többek között a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért, illetve élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke vett részt. A Gyulai Húskombinát Zrt.-vel kapcsolatos megbeszélésre a minisztériumok képviselői mellett a cég vezérigazgatóját, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettesét és Gyula város vezetését is meghívták.

A Gyulai Húskombinát Zrt.-t többségében tulajdonló HAGE-NAGISZ Nádudvari Mezőgazdasági Vállalkozói Csoport jelenlegi helyzete ágazati szakértők szerint nehezen tenné lehetővé a húsüzem likviditási gondjainak azonnali enyhítését. Ennek oka azonban nem a tulajdonos csoport nehéz helyzetében keresendő. Ellenkezőleg: a HAGE csaknem 8 milliárd forint értékű állattenyésztéssel kapcsolatos beruházást bonyolít, amely a csoport erőforrásainak jelentős részét leköti. Sajátos módon világít rá a hazai húsipar helyzetére az is, hogy információink szerint jelentős összeggel tartoznak áttételesen más húsipari szereplők a HAGE hízlalási divíziójának. A csoport ugyanis az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezeten keresztül értékesíti a vágósertést, amelynek – és így a HAGE-nak is – jelentős kintlévőségei vannak a szintén nehezen fizető húsipari cégek miatt is.

Az ágazati szakértők szerint így az egyébként sikeresnek számító HAGE-NAGISZ nem annyira pénzhiánnyal, mint inkább a friss pénz hiányával küzd, a rendelkezésre álló erőforrások lekötöttsége és a kintlévőségek miatt. A cégcsoport tulajdonosi körében információink szerint nincs nagy hajlandóság a kiadások további növelésére, hiszen félő, hogy egy újabb milliárdos „számlával” a HAGE-NAGISZ már túlvállalná magát.

A HAGE 25 százalékát a K&H Bank, 7 százalékát az OTP birtokolja. A két pénzintézet – a húsüzemre nézve kedvező döntés esetén – viszonylag könnyen teremthetne friss pénzt, ám – mint azt Ruck János, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója lapunknak korábban elmondta – egyelőre nem tűnnek meggyőzhetőnek. A Gyulai Húskombinát ugyanis közvetlenül is kezdeményezett tárgyalásokat a K&H-val a további hitelezésről, de megegyezés nem született.

Az állami szerepvállalásra vélhetően lenne politikai akarat, ám forrás már korántsem biztos, hogy rendelkezésre áll. Jelentősen bonyolítja a helyzetet az is, hogy az uniós versenyjognak megfelelően csak nagyon szigorú feltételek mellett, kivételes esetben adhatna pénzt az állam egy cégnek. Ehhez azt kellene üzleti tervvel bizonyítani, hogy a lépés nem puszta dotáció, hanem befektetés, amely öt éven belül megtérül. Ezt az üzleti tervet ráadásul jóvá kell hagyatni az Európai Bizottsággal, és ehhez azt is alaposan meg kellene indokolni, hogy jelen esetben miért a Gyulai Húskombinátra és nem a többi versenytársára esett a választás.

Az állami dotáció lehetősége tehát minimálisnak tűnik a versenyjogi szabályok ismeretében, ráadásul a folyamat átfutása sem tűnik gyorsnak. Félő, hogy mire eredmény születne, a Gyulainak már elkésett lenne a segítség.