A hazai távhőrendszer legnagyobb problémája az, hogy az érintett épületek lakói nehezen hoznak meg olyan, hosszú távú döntéseket, amelyekkel csökkenthetnék távfűtési költségeiket Fekete Csaba, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója szerint.

A szakember ugyanakkor elismerte a Napi Gazdaság energiakonferenciáján, hogy jelen körülmények között nem is túl vonzók a fűtéskorszerűsítést és épületszigetelést célzó programok 40 százalékos önrészt elváró és 7 éven túli megtérülést ígérő feltételei. Mégis ez az egyik útja annak, hogy a mostaninál sikeresebb legyen az országban a távfűtés.

A lakossági hozzáállás változása a távfűtés helyzete javulása felé vezető, három elemből álló út egyikének, azaz a rendszer hatékonysága növelésének a része. Ezzel azonban szorosan összefügg a másik feltétel, a piac bővülése is, ami a hőszolgáltatók fajlagos költségeinek csökkentésén keresztül hozhat olcsóbbodást. Ám ez az út is göröngyös. Igaz, a Főtáv e téren folyamatosan elér eredményt, de a megszerzett, új ügyfeleinek száma, illetve együttes hőigényük jelentősen elmarad attól, amilyen mértékű energiát befektetett a piacszerzésbe.

A siker harmadik feltétele lenne az olcsó hő, de itt sem tudott Fekete Csaba látványos lehetőségekről beszámolni. A Főtáv által felhasznált legolcsóbb hő a hulladékégetőktől érkezik, de gazdaságos a hatékonyan működő erőművekben keletkező hulladékhő megvásárlása is. E kínálat azonban nem elég nagy: az országon hőtermelés elsődleges energiaellátásában a részben kapcsoltan termelő, gázüzemű erőművek súlya a legnagyobb: 80,6 százalékos. (Az arány 1990-ben még 26,9 százalékos volt.) Nem igazán ígérkezik árleszorító hatásúnak a megújuló alapú energiahordozók bevonása sem, viszonylag kis szerepük miatt, a biomassza hasznosítása pedig csak komoly támogatások árán ígérhet olcsóbb hőt. A Főtáv is próbálkozott a geotermikus energia fűtési célú hasznosításával, de a fix költségek magas kockázata miatt nem tűnt a megoldás gazdaságosnak.

Mindazonáltal keresni kell ez lehetőségek hatékony formáit is. A társaság ezért hamarosan felújít három lakótelepi épületet: napkollektort telepít rájuk, korszerűsíti melegvíz rendszerüket, és okos mérőket is felszerel, hogy a lakók ésszerűen szabályozhassák, azaz csökkenthessék energiafelhasználásukat.

Tavaly óta szabályozottak a hazai távhőtarifák. Magyarországon jelenleg Sopronban a legmagasabb az átlagos lakásra jutó távhő és melegvíz együttes éves költsége: 218 ezer forint. Utána Székesfehérvár következik 201 ezer forinttal, Budapest a 9. helyen áll, 189 ezer forinttal.
 
Fekete Csaba címünkkel ellentétben nem nevezte drágának a hazai távfűtést, azt viszont elismerte, sőt, hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem érvényesülnek a külföldön népszerű és gazdaságos fűtési megoldásban rejlő előnyök. Többedszerre kiemelte azt is, hogy a távfűtés nem azonos a panelfűtéssel, bár kétségtelen, hogy a panelházak jellemző fűtési formájáról van szó.

Az előnyök érvényesülésének hiánya – az épületek sokszor rossz szigetelése mellett - az olcsó hő már említett hiánya. Bécsben például, mint korábban beszámoltunk, négy városi hulladékégető látja el a távhőszolgáltatókon keresztül a lakosságot és a többi felhasználót, azt pedig az osztrák főváros önkormányzata jelölte ki gazdaságossági megfontolások alapján, hogy mely városrészeket kell távfűtéssel, és melyeket gázzal ellátni. Dániában 2020-ban kizárólag megújuló forrásból kívánják megoldani a távfűtést.

A Főtáv vezérigazgatója szerint hosszú távon nem tartható fenn az a rendszer sem, amely szerint a mostani kapcsolt (áramot is előállító) hőtermelők már nem kapják meg a magasabb hatásfok után járó támogatást, mint korábban. Most a hőszolgáltatóknak jut ez a pénz, amelyet a kapcsolt termelésből származó hő megvásárlására fordíthatnak. E rendszerben félő, hogy kiesik a rendszerből néhány olyan kapcsolt termelő, amely drágán vásárolt gázzal dolgozik. (A kapcsolt termelők többsége gázt használ.) Ekkor fajlagosan drágulni fog a hőtermelés, s megeshet, hogy az érintett szolgáltatók kénytelenek lesznek visszatérni oda, hogy kazánban állítják elő maguknak a szerződéses kötelezettségük szerinti hőt.

Mindehhez Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója azt tette hozzá: továbbra sem érti, mitől drágább a kapcsolt termeléssel előállított energia a nem kapcsoltnál, amikor a kapcsolt termelők létesítményeinek együttes (hő és áramelőállító) hatásfoka 80 százalék.
Magyarországon 655 ezer lakásban van távfűtés, ezt 95 településen 207 hőszolgáltató biztosítja. (A gázzal fűtött lakások aránya 62,9 százalék.)