Amint a GfK Hungária megállapította, hogy megváltoztak a vásárlási szokások: a háztartások ritkábban, bár egy-egy alkalommal ugyanannyi édességet vásárolnak, mint tavaly nyár végéig. Az édességek drágulása a diszkontláncok sajátmárkás csokoládéinak kedvezett.
Egyre több vásárló választja a diszkontok táblás csokoládéit és pralinéit. A tavalyi augusztus eleje és az idei június vége közti időszakban a háztartások 57 százalékának kosarába került ilyen termék, és az értékesített mennyiség is növekedett – tájékoztatott a GfK Hungária.
"A megmaradt magyar gyártók számára – amelyek elsősorban a hazai piacra termelnek – a legrosszabb hatással járt az bevezetése. A hazai piacon a világválság miatt a 2008 és 2011 eleje közti három évben amúgy is 18 százalékkal szűkült a desszertpiac, és a táblás csokoládékból is két százalékkal kisebb mennyiség kelt el" – mondta lapunknak Sánta Sándor, az utolsó nagy magyarországi csokoládégyártó, a három telephelyen 600 saját dolgozót foglalkoztató Bonbonetti csoport vezérigazgatója. A szakember hozzátette, hogy a válság okozta vásárlóerő csökkenésre rárakódott a kakaó és a cukor árának drasztikus növekedése. Az ezek miatt nyomottá vált piacra érkezett tavaly nyáron a harmadik csapás, a hír a NETA bevezetésnek tervéről. A szakma hasztalanul kérte, hogy ne ilyen hirtelen és ne a tervezett mértékben vezessék be az adót. A szakmai érvelésnek az lett az eredménye, hogy az adósápon az idei januárban emeltek is egyet.
Az egy éve hatályba lépett törvény még csak a 100 grammonként 40 grammnál több cukrot tartalmazó termékekre vonatkozott. A január elseje óta hatályos módosítás viszont a kilogrammonkénti 100 forintos adót 130 forintra emelte, ugyanakkor azóta már a termék teljes cukortartalma számít, tehát a tejpor tejcukor tartalma is.
Az adót minden esetben a termék első magyarországi forgalomba hozójának kell befizetnie az államkasszába. És azért sújtja leginkább a magyar gyártókat, mert a világcégek büdzséjében szinte láthatatlan tétel ez az adó, amit akár piacvásárlásra fordított összegnek is tarthatnak, mert ha kiesik egy versenytárs, már meg is térült a pénz.
De térjünk vissza a Bonbonettihez. A chips adó következtében az egy éve 600 fős csoport már az elmúlt ősszel közel hetvennel kényszerült csökkenteni alkalmazottai számát és lemondott arról, hogy 450 millió forintért új desszertgyártó gépsort telepítsen a 90 fős nagykanizsai gyárába. A beruházás 50 új munkahelyet teremtett volna.
Piackutatási adatok szerint az idei első fél évben a tavalyi azonos időszakhoz képest 6 százalékkal kevesebb édesség kelt el, és ezen belül néggyel csökkent a különféle csokoládék értékesített mennyisége. A NETA ugyanis áfaalapképző, ráadásul az így kijött összegre a is ráteszi az árrést, így nem meglepő, hogy a magasabb minőségű és árú termékek forgalma a piaci átlagnál nagyobb mértékben esett.
Piackutatási adatok szerint a tavalyi augusztus eleje és az idei június vége közti időszakban a teljes édességpiacon a mennyiségben mért forgalom 4 százalékkal csökkent. Ezen belül a cukorkák eladása 8 százalékkal esett, ám a trenddel ellentétben a gumicukrokból 9 százalékkal többet adtak el. Ez különösen a Haribo Hungária Kft.-nek jött jól, amely piaci részesedése a fenti kumulált évben – mennyiségben mérve – több mint 6 százalékpontos növekedéssel megközelítette az 50 százalékot. A cég termelése mintegy háromnegyedét exportálja, ám komoly importra is szorul: amint az ügyvezetés lapunkat tájékoztatta, a magyar cukoripar eladása óta az alapanyagok többségét külföldről szerzi be a 180 fős cég, amely ugyanakkor júniusban 4,2 milliárd forintos beruházásba kezdett Nemesvámoson. Ennek eredményeként 25 új munkahely létesül, de az első 15 dolgozót már fel is vették.
A Haribo Hungária éppen tíz éve kezdte a kelet- és közép-európai piacokat ellátni gumicukorral. A tavaly előtti 4,674 milliárd forintról az elmúlt évben 5,357 milliárdra bővült exportnak, és a rendelésállomány folyamatos bővülésének köszönhetően a 2002-ben 48 fővel és egy műszakos termeléssel indult gyár ma három műszakban dolgozik. A közel 5000 négyzetméteres gyártócsarnok megkétszerezésébe is azért kezdett bele a cég, hogy ha az eddigi tempóban nő a rendelésállomány, legyen hova telepíteni az újabb gépeket.
A cég tapasztalati szerint a hipermarketek és a diszkontok eddig megszokott térnyerése csökkenni látszik, és ismét feljövőben vannak a hazai – CBA, Coop, Reál – hálózatokhoz tartozó üzletek. A Haribo Hungária ugyanakkor nem vállalja kereskedelmi vállalatok saját márkás termékeinek bérmunkában való gyártását: a mintegy negyven féle gumicukor Haribo néven kerül a világpiacra. A célországok között szerepel Belgium és Németország mellett Japán, Szingapúr és Kína is.
Külföldön készülő magyar csokoládék
Generációk nőttek föl a Boci csokin, a Piros mogyoróson, a Sport szeleten, valamint a Tibi csokoládén. Mára ezek közül csupán az utolsó, a Tibi készül Magyarországon. A Tibi-család az elmúlt évtizedben egyebek között egész mogyorós, marcipános, gyümölcsös termékekkel gazdagodott, miközben a gyár a csokoládé minőségét is jelentősen javította.
