Iparjogvédelem nélkül ma nincs versenyképesség

Az iparjogvédelmi aktivitás a termelékenység egyik fontos alapköve

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal 2025 elején közzétett közös elemzése kimutatta, hogy azok a vállalatok, amelyek szellemi tulajdonjogokkal rendelkeznek, átlagosan 23,8 százalékkal nagyobb árbevételt érnek el alkalmazottanként, és körülbelül 22 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint azok, amelyek nem rendelkeznek például védjegyekkel vagy szabadalmakkal.

Vagyis ahol a szellemi tulajdont tudatosan menedzselik, ott jellemzően magasabb a termelékenység, erősebb a bérszínvonal és nagyobb a hozzáadott érték, továbbá például a tulajdonjogok hasznosítása révén még gazdasági haszon is realizálható.

A 2024 szeptemberében közzétett Draghi-jelentés megmutatja, hogy Európában a kkv-k 9 százaléka rendelkezik IP (szellemi tulajdon) oltalmakkal, a nagyvállalatoknak közben több, mint fele. A hazai kkv-k esetében ez az arány csupán kb. 4 százalék. Ez különösen fontos üzenet egy olyan nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, ahol az exportképes termékek és szolgáltatások jelentős része tudásintenzív ágazatokból érkezik.

Rekordszámok globálisan, átrendeződő erőviszonyok

A WIPO jelentése alapján a szabadalmi bejelentések száma 2010 óta gyakorlatilag megduplázódott, és az ázsiai hivatalok ma már a világ bejelentéseinek közel 70 százalékát fogadják. A kínai hivatal önmagában a globális szabadalmi bejelentések közel felét kezeli, 2024-ben 1,8 millió új bejelentést fogadott, ez átlagosan 5000 bejelentés naponta. Az USA a második 600 ezer bejelentéssel, Dél-Korea és Japán követi, az Európai Szabadalmi Hivatal pedig az ötödik közel 200 ezer bejelentéssel.

A védjegyek esetében 2024-ben 15,2 millió osztályt jelöltek meg világszerte (a nemzetközi számok összehasonlítására a védjegybejelentésekben megjelölt áruosztályok száma a mérvadó), ami stabil szintet jelent az előző évhez képest a két gyengébb év után. A formatervezésiminta-bejelentések 1,6 millió mintával szintén erős aktivitást mutatnak. A legnagyobb növekedés a bejelentések számában Indiában, Brazíliában, Marokkóban és Indonéziában látható. A kérdés az, Magyarország hol helyezkedik el ebben a mezőnyben?

Magyarország: emelkedő bejelentési számok, erősödő jelenlét

A WIPO adatai szerint a magyarországi bejelentők 2024-ben összesen 1212 szabadalmi bejelentést tettek szerte a világon. Ebben benne vannak a közvetlenül nemzeti és regionális hivatalokhoz benyújtott bejelentések (762 darab), ami 32 százalékos növekedés az előző évhez képest, valamint a nemzetközi bejelentések is. Az összesített mutató 17 százalékkal haladja meg az előző évi értéket.

A használatiminta-oltalmak területén is emelkedés látszik. A magyar bejelentők összesen 247 ilyen bejelentést tettek világszerte, ebből 212 a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához érkezett. Az összesített szám 9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A védjegyeknél még látványosabb az ugrás: a WIPO adatai szerint a magyarországi bejelentők 2024-ben több mint 19 ezer áruosztályt jelöltek meg védjegybejelentéseikben.

Miért fontos ez a magyar vállalatoknak és a gazdaságpolitikának

A fenti számok alapján Magyarország iparjogvédelmi aktivitása egyre élénkebb. A bejelentések növekedése azt jelzi, hogy a hazai vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek egyre tudatosabban kezelik az innovációik, fejlesztéseik eredményeként létrejövő szellemi vagyont.

Ez gazdaságpolitikai szempontból is kulcskérdés. A regisztrált szellemi tulajdonjogaik révén a cégek erősebb tárgyalási pozícióba kerülnek a beszállítói és vevői láncban, könnyebb befektetőt, stratégiai partnert találni, hiszen az IP-portfólió mérhető értéket képvisel, és akár továbbértékesíthető. A nemzetközi piacra lépő vállalatok stratégiája is stabilabbá válik, ha például a termék megjelenéséhez, vagy a mögötte álló márkához, vagy a műszaki tartalomhoz, technológiához iparjogvédelmi oltalom kapcsolódik.    

SZTNH: 129 éves tapasztalat, modern megoldások, nemzetközi beágyazottság

A hazai szellemi tulajdonvédelem központi intézménye a 129 éve működő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amely az IP-val foglalkozó európai hivatalok élvonalába tartozik komplex szolgáltatásaival és a fontosabb iparjogvédelmi nemzetközi rendszerekhez való kapcsolódásával. Az SZTNH korszerű informatikai rendszerekkel, kiemelt információbiztonsági megoldásokkal és átlátható folyamatokkal dolgozik, így a bejelentők ötletei és dokumentumai a legnagyobb biztonságban vannak. A digitalizáció révén egyre több szolgáltatás érhető el online, rövidebb átfutási idővel és hatékonyabb adminisztrációval. Az idén megújult arculat és weboldal (sztnh.gov.hu) azt üzeni, hogy a hivatal nem zárt hivatalnoki világ, hanem egy ügyfélközpontú, könnyen elérhető szakmai partner, amely nemcsak hazai színtéren, de nemzetközi viszonylatban is elismert és hatékony.

Az SZTNH szorosan kapcsolódik a nemzetközi szellemi tulajdonvédelmi rendszerhez, aktív szereplője a WIPO, az EUIPO és az Európai Szabadalmi Hivatal együttműködéseinek. Ez nemcsak presztízskérdés, hanem kézzelfogható előny a magyar bejelentőknek is, hiszen a nemzetközi gyakorlat és tapasztalat közvetlenül jelenik meg a hazai eljárásokban és tanácsadásban.

Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke így foglalja össze a hivatal szerepét: „Olyan hivatalt építünk, amelyben egy feltaláló, egy startup alapító, egy egyetemista, vagy egy nagyvállalati vezető ugyanazt érzi: partnerre talált. Biztonságos, átlátható, digitális eljárásokkal dolgozunk, közben pedig arra törekszünk, hogy az ügyfél ne érezze magát egyedül az IP-val kapcsolatos kérdések útvesztőjében.”

A következő lépés: tudatos IP-stratégia minden szinten

A globális és a hazai adatok is azt mutatják, hogy a szellemi vagyon és az azzal való gazdálkodás egyre fontosabb tényező a piaci versenyben és nemzetgazdasági szinten is. A kínai, indiai vagy dél-koreai bejelentők egyre aktívabbak, azaz Európának és Magyarországnak is meg kell találnia a módját, hogy a tudást tőkévé, a kreativitást pedig szellemi vagyonná alakítsa.

A következő években azok a szereplők kerülnek előnybe, akik a szellemi tulajdonra nemcsak kötelező adminisztrációként tekintenek, hanem a versenyképesség egyik alapjaként. A WIPO friss adatai, az SZTNH-számok emelkedése és a hazai és európai  kedvezményprogramok ugyanazt a cél szolgálják: hogy az ötletekből és innovációból oltalmazott, piacosítható szellemi vagyon szülessen.

Az SZTNH abban segít, hogy ehhez biztonságos, átlátható és nemzetközileg is elismert keretrendszer álljon rendelkezésre.