Régóta váratott magára, de pénteken benyújtotta az új postatörvény javaslatát a parlamentnek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). A kormány szerdán tárgyalta és fogadta el a jogszabályt, amelyet a képviselők októberben kezdhetnek tárgyalni. Az idő sürget, hiszen az új szabályozási kereteknek a magyarországi postapiaci nyitás végső határidejéig, legkésőbb 2013. január 1-jétől hatályba kell lépniük. A postai liberalizáció elvileg jobb minőséget és alacsonyabb árakat eredményezhet, de egyelőre kevés lehetséges új piaci szereplő hallatta a hangját.
„A postai szolgáltató az általa ellátott területen településenként legalább egy kézbesítési ponton, harmincezernél nagyobb népességszámú településeken harmincezer lakosonként legalább egy kézbesítési ponton köteles a könyvelt levélküldemények kézbesítését lehetővé tenni” – szerepel a dokumentumban. Ez csak Budapesten például mintegy hetven postahivatal felállítását jelenti az új szereplők számára. A Magyar Postának 25 ezer lakosonként kell hivatalt biztosítania.
„A törvényjavaslat alapján az egyetemes postai szolgáltatást 2020. december 31-ig a Magyar Posta Zrt. nyújtja. A szabályozás új szolgáltatók számára is megteremti a lehetőséget arra, hogy meghatározott feltételeknek megfelelve részesedést szerezzenek az 50 gramm alatti levélküldemények (például a normál levelek, számlalevelek) piacából” – tudatta lapunkkal az NFM. Hozzátették: a hivatalos iratokra vonatkozó ajánlott postai szolgáltatások ugyanakkor nélkülözhetetlenek a közigazgatás és az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez. „Az egyetemes szolgáltató közreműködésével garantálható, hogy az ország minden állampolgára lakóhelyétől függetlenül ezeket is a megfelelő minőségben és megkülönböztetéstől mentesen vehesse igénybe. A Magyar Posta ezért megőrzi kizárólagos jogát e szolgáltatások nyújtására” – fogalmazott a tárca.
A piacnyitás előkészítésének fő dilemmája az EU számára az egyetemes szolgáltatói szerepkör és a piaci verseny összeegyeztetése. Ugyanis az egyetemes szolgáltatás szinte mindenhol veszteséges üzlet. Ennek kompenzálására egy alapot állítanak fel, amelybe az új piaci szereplők fizetnek be a Magyar Posta javára. „A postai szolgáltató legfeljebb a piacokon nyújtott szolgáltatásokból származó nettó értékesítési árbevételének a kormány rendeletében meghatározott mértékű befizetésére kötelezhető” – olvasható a törvényjavaslatban.
A piacnyitás a posta piacának 30 százalékát, az 50 gramm alatti levélforgalmat fogja érinteni. A további 70 százalék most is szabad piacon zajlik. „Olyan szabályozást kell kialakítani, ami az uniós normáknak is megfelel és a Magyar Postának is kedvez. A nyereséges cégnél ugyanis 35 ezer munkavállaló dolgozik és a hagyományai alapján nemzeti kincsről van szó, amit meg kell védeni” – mondta lapunknak Koszorús László, aki a kormánypárti frakcióban felel a törvényért.
Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója korábban arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a versenyben a közelünkben lévő nagyobb országok cégei biztosan részt kívánnak venni. „Nem biztos, hogy gyorsabbak és olcsóbbak lesznek” – fogalmazott. Az Osztrák Postához tartozó Feibra Kft. viszont eddig azt sérelmezte: olyan szigorú népsűrűségi, lefedettségi kritériumokat tartalmaz a javaslat, amelyek a Magyar Posta pozícióit erősítik és megnehezítik az új szereplők piacra lépését.
