Előre kijelölt kiút a pályakezdő munkanélküliségből

„Visszahívtak, a nyelvtudásomat már rögtön a telefonban letesztelték, aztán amikor bementem állásinterjúra, szóban és írásban is ellenőrizték. Egy héten belül aláírtam a szerződést.” – emlékszik vissza az egyébként nem idegennyelv szakirányú tanári bölcsészdiplomával rendelkező Angéla, aki arra kérte lapunkat, maradjon homályban, melyik cégnél dolgozik.

A fiatal hölgy története tankönyvbe illő példája az SSC-k magyarországi működésének. A szolgáltatóközpontok (Shared Service Center, SSC) elsősorban a nyelveket beszélő, pályakezdő, vagy néhány éve dolgozó fiatalokat „szívják fel” – Angéla cégénél például 27 év az átlagéletkor.. Általános trend, hogy a más szektorból elbocsátottak a folyamatosan bővítő SSC-kben kötnek ki – lényegében a magyar munkaerőpiac egyetlen, még mindig dinamikusan növekvő ágazatásról van szó, ráadásul korrekt körülményeket és feltételeket kínálva a dolgozóknak.

„Az, hogy a teljes bérünkre be vagyunk jelentve, hogy a fizetés mindig pontosan érkezik, és jónak mondható cafeteria jár, olyan természetes, mint a lélegzet” – fogalmaz Angéla. Mindez nyilván nem független attól, hogy az SSC-k globális nagyvállalatok itteni leányai, a tőkeerős multicégeknek nyújtanak könyvelési, HR, logisztikai és egyéb olyan irodai munkát, amelyhez nem kell a személyes jelenlét, elegendő a számítógép, internet és telefon. Ebből aztán sok egyéb dolog is következik, például a nemzetközi környezet, amibe a munkavállalók nemzetiségétől kezdve a többnyelvű munkakörnyezeten át a nyugat-európai, amerikai mintára berendezett modern, sokfős, nagy légterű irodákig sokminden beletartozik. „Jár például ingyenes nyelvtanfolyam, de ami ennél is fontosabb nekem: egészen más nagy csapatban dolgozni, mint egy kis cégnél. Itt nincs az, hogy mivel néhány ember van egy szobába összezárva, óhatatlanul is belemászunk egymás életébe, ami egy idő után nagyon terhes tud lenni” – sorolja.

Ami a szakmai előremenetelt illeti, az SSC-k ebben a tekintetben is egy sajátos, belső szabályt követnek, szinte függetlenül attól, hogy melyik cégről van szó. A kezdő munkaerőt betanítják egy adott munkafolyamatra, például a könyvelés egy részfeladatára, majd ettől kezdve több lehetőség is áll előtte: apránként halad felfelé a létrán, csoportvezető, majd menedzser lesz – nyilván ez nem mindenkinek sikerül. A másik út, hogy különböző képzéseket kap, melyekkel egy egészen más területen kezd el dolgozni cégen belül. Angéla története ebből a szempontból is tipikus: a recepciós-szervező feladatok után irodavezető lett.

„Az ilyen váltás nem szokatlan, más kollégámmal is megtörtént, hogy a recepcióról a HR-re, könyvelésre, bérszámfejtésre ment át, nyilván a megfelelő belső képzés után” – magyarázza.
Sokszor előfordul, hogy egy másik SSC átcsábítja akár jobb juttatásokkal, akár más típusú, adott esetben vonzóbb feladatokkal a dolgozót, mint ahogy nem ritka az sem, hogy valaki egy adott munkából többet meg akar ismerni, mint egy részfolyamatot, és olyan lehetőséget keres, ahol erre módja lehet. „A könyvelési részlegen például az egyik munkafolyamat, hogy a beérkező számlákat rögzítik. Itt előfordul, hogy valaki egyszercsak meg akarja tanulni komplexen a könyvelés egész folyamatát, amire viszont nálunk a specializáció miatt nincs lehetőség. Akkor ők elbúcsúznak a cégtől és másutt keresnek lehetőséget, átlagosan 2-3 év után.”

Az egyre szűkülő munkaerőpiacon gyakorlatilag ez maradt az egyetlen szegmens, amely nem leépít, hanem bővít, folyamatosan keresve az új munkavállalókat, ezzel javítva a 15-24 évesek kiugróan rossz munkanélküliségi mutatóit.

Lapunk az ágazat egyre hangsúlyosabb szerepe miatt hatrészes cikksorozatban mutatja be az SSC-ket, melyben megszólalnak dolgozók, toborzási igazgatók, munkaerőközvetítők is.

Az egyre szűkülő munkaerőpiacon gyakorlatilag ez maradt az egyetlen szegmens, amely nem leépít, hanem bővít, folyamatosan keresve az új munkavállalókat, ezzel javítva a 15-24 évesek kiugróan rossz munkanélküliségi mutatóit.

Lapunk az ágazat egyre hangsúlyosabb szerepe miatt hatrészes cikksorozatban mutatja be az SSC-ket, melyben megszólalnak dolgozók, toborzási igazgatók, munkaerőközvetítők is. Világszerte probléma A fiatalok munkanélküliségére az ILO nemzetközi munkaügyi szervezet rendszeresen felhívja a figyelmet. A legutóbbi adataik szerint riasztó a helyzet, a G20-ak közül 17 országban 8 és 50 százalék közötti a fiatalok állástalansága. Világszerte 75 millió fiatal keres munkát, és a helyzet a következő években romlani fog a kutatások szerint. -->