Emlékeztetett arra, hogy a hazai kivitel nagy részét a Magyarországon jelen lévő multik adják, amelyek már „bejáratott” piacaikra exportálják az itthon előállított termékeket. A magyar vállalatok viszont nem tudtak jelentős saját piacokat kiépíteni a határokon túl, fűzte hozzá.
„A magyar cégek túlságosan is a hazai piacra koncentrálnak, amin változtatni kell. Jó, ha a tulajdonosok tudják, hogy egy pénzügyi befektető szemében is többet ér egy olyan hazai vállalat, amelynek jelentős kivitele van. Az egyik célunk éppen az, hogy a magyar kkv-szektort is ráébresszük ennek a fontosságára” – magyarázta. Ennek érdekében intenzív tagtoborzásba kezd majd az MKSZ, és szeretne az exportban már sikereket elért cégek fórumává válni.
Azon kérdésünkre, mennyire tartja megalapozottnak a kormány úgynevezett keleti nyitás politikáját, Horváth Miklós úgy válaszolt: minden olyan tervet üdvözöl, amely új piacok meghódítására törekszik. „Tisztában kell azonban lenni azzal, hogy ez hosszú menetelés lesz, azaz nem szabad rövid időn belül túl nagy eredményt várni ezektől a próbálkozásoktól. Ezért ugyanilyen fontos lenne, hogy a már hagyományos piacainkon, így az EU-n belül is tudjuk fokozni a jelenlétünket” - figyelmeztetett.
Ehhez az MKSZ többek között azáltal kíván hozzájárulni, hogy segít megtalálni a megfelelő szakembergárdát. „Az egyik legnagyobb probléma, hogy sok vállalat nem rendelkezik a külföldi terjeszkedéshez szükséges tapasztalattal bíró szakemberekkel. Ezért a közeljövőben egy listát állítunk össze azon külkereskedelmi szakértőkből, akiknek nagy múltra visszatekintő kapcsolataik vannak, amelyeket – például tanácsadás formájában – ezen cégek szolgálatába tudnak állítani” – vázolta fel terveit Horváth Miklós.
Az MKSZ elnöke szerint reális esély van arra, hogy a következő években érezhetően növekedjen a kkv-k exporton belüli részaránya – szerinte a legnagyobb lehetőségek a high tech iparágakban, az élelmiszer-gazdaságban és a feldolgozóiparban kínálkoznak. „Ezeken a területeken már most is sok a sikersztori, amelyek azonban nem minden esetben ismertek eléggé” – véli Horváth Miklós. – „Ezért feladatunknak tekintjük azt is, hogy segítsük az exportáló vállalatok hazai médiatevékenységét, azaz – példát állítva a többiek elé – segítsünk nekik elmesélni saját történetüket.”
