Stratégiai beruházás a Tevánál

Magyarország a gyógyszeripari beruházások ideális terepe lehetne, mert bár olcsóbb munkaerőt könnyen találnának a cégek, képzettebbeket aligha – magyarázta Szabó László.

A vezérigazgató ugyanakkor hozzátette: a folyamatosan változó gazdasági környezet, az egyre növekvő adók, valamint a gyógyszerkasszát érintő folyamatos restrikciók tervezhetetlenné teszik a piacot, márpedig a kiszámíthatatlanság a befektetők legnagyobb ellensége. „Fontos lenne, hogy a gyártók legalább középtávon előre tudjanak tervezni, hogy hosszú távon megmaradjon a k+f költségek leírhatósága a különadókból, mert akkor a cégek azt látják, megéri nálunk fejleszteni, befektetni”.

Jelenleg azonban éppen ellenkező a helyzet: a Széll Kálmán-tervek gyakorlatilag ellehetetlenítik a magyar gyógyszeripart. „Az elmúlt nagyjából 12 hónap alatt kétezer munkahely szűnt meg a gyógyszeriparban. Nem kivétel ezalól a Teva sem, amely bár a gyártás területén még növelni is tudta dolgozói számát, a belföldi kereskedelemben sajnos leépítésekre kényszerült” – jelezte a cég első embere. A költségcsökkentés és -racionalizálás következménye az is, hogy míg két éve 1300-féle készítményt forgalmazott a cég a magyar piacon, ezek száma ma már ezer alatt van, egyszerűen azért, mert már nem éri meg a hazai forgalmazásuk. Akad azonban ellenpélda is: egy műtéteknél használatos, mással nem helyettesíthető szemcseppet például annak ellenére a piacon tartanak, hogy annak forgalmazása csak veszteséget termel a cég számára.

A vezérigazgató szerint ez nem egyedi eset, az pedig tény, hogy a négy magyar gyógyszergyártó adja a GDP csaknem 4 százalékát, az ipari kutatás-fejlesztési ráfordítások mintegy felét. Ahelyett azonban, hogy a magyar gyógyszeripart méretéhez, nemzetgazdasági és társadalmi fontosságához méltó módon kezelnék a döntéshozók, a nettó gyógyszerkassza jövőre már csak a nemzetgazdasági össztermék fél százaléka körül alakul.

Szabó László hangsúlyozta: a hazai gyógyszergyártás ösztönzése busásan megtérül: számítások szerint ezer forintból, amit az állam egy adott gyógyszer támogatására költ, 1260 forintot kap vissza adók és járulékok formájában, ha azt az orvosságot Magyarországon állítják elő. Ha viszont ugyanazt importból szerezzük be, akkor legfeljebb 300 forintot.

A magyarországi gyártás akár életbevágó is lehet: tavaly ősszel éppen az olyan stratégiai fontosságú onkológiai készítményekből volt világméretű hiány, amilyeneket mostantól többek között a Teva gödöllői Steril Centrumában állítanak elő. Szabó László emlékeztetett, hogy akkor a hazai betegek számára csak hosszas szervezéssel és a korábbi ár többszöröséért tudták beszerezni ezeket a nélkülözhetetlen szereket.

Ezért is bír nagy jelentőséggel, hogy a Tevának köszönhetően immár Magyarországon is működik onkológiai termékeket előállító gyár, különösen, hogy erre a feladatra világszerte egyre kevesebben vállalkoznak. Mert hiába kulcsfontosságúak ezek a szerek a gyógyításban, mivel évtizedek óta forgalomban vannak, és döntően kórházakban alkalmazhatók, nagyon nyomott áron, a listaárnak akár a tized-huszad részéért értékesíthetők csak. Ugyanakkor rendkívül drága a gyártási technológiájuk, hihetetlenül komoly minőségbiztosítási követelményeknek kell megfelelnie annak a gyártóhelynek, amelyik ilyen infúziókat és injekciókat állít elő.

Így azonban az olyan cégek számára, amelyek nagy tételben képesek ezeket az onkológiai készítményeket előállítani, ez az üzletág is jövedelmező lehet. Márpedig a Teva azáltal, hogy új gödöllői gyára, amely zöldmezős beruházásként épült fel, nemcsak az európai, de az amerikai szabványoknak is megfelel, és kapacitása évente akár 200 millió steril készítmény előállítására is alkalmassá teszi, a világ 70 országába exportálhat. „Ezekre a készítményekre évtizedek óta szükség van, és még évtizedekig szükség lesz, mert egyelőre nem léteznek korszerűbb terápiák” – mondta Szabó László, a Teva vezérigazgatója.

A cég, amely 1993 óta van jelen Magyarországon, az elmúlt tizenöt évben 255 milliárd forintot fektetett be hazai gyártásba és kutatás-fejlesztésbe. Ennek eredményeként ma Debrecenben működik a világ egyik legmodernebb tablettagyára, Sajóbábonyban a térség egyik legjelentősebb gyógyszeralapanyag-gyártó üzeme, Gödöllőn pedig szintén a világ egyik legnagyobb és legmodernebb sterilkészítmény-gyára.

A cég, amely 1993 óta van jelen Magyarországon, az elmúlt tizenöt évben 255 milliárd forintot fektetett be hazai gyártásba és kutatás-fejlesztésbe. Ennek eredményeként ma Debrecenben működik a világ egyik legmodernebb tablettagyára, Sajóbábonyban a térség egyik legjelentősebb gyógyszeralapanyag-gyártó üzeme, Gödöllőn pedig szintén a világ egyik legnagyobb és legmodernebb sterilkészítmény-gyára.-->