Magyar gazdaság: továbbra is Németországra várnak a magyarországi cégek – ekkora lehet idén a GDP-növekedés
A magyarországi vállalatok hangulatát rövid távon továbbra is a kivárás határozza meg, ugyanakkor hosszabb távon óvatos bizakodás érzékelhető – fogalmazott a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a legfrissebb VOSZ Barométer közzétételét követően. Az Egyensúly Intézet negyedévente elkészülő kutatása a VOSZ-hoz tartozó vállalkozások üzleti várakozásait vizsgálja.
Magyar gazdaság: továbbra is a külső piacokra várnak a magyarországi cégek – ekkora lehet idén GDP-növekedés
A tavalyi harmadik negyedéves felmérés még egyértelműen a bizalom erősödését jelezte a magyar gazdaságban. Javultak az általános gazdasági helyzet megítélésére, valamint a vállalkozások rövid és hosszú távú kilátásaira vonatkozó várakozások, aminek következtében a vállalati hangulatindex 50 pontra emelkedett. Különösen kedvező jel volt, hogy eközben a pesszimista várakozások visszaszorultak, és a mérés kezdete óta nem látott alacsony szintre estek.
Az év végére azonban ez a kedvező tendencia mintha megtorpant volna: a magyarországi vállalatok hangulata enyhén romlott, a mutató ugyanis 49 pontra csökkent. Perlusz László értékelése szerint mindez azt jelzi, hogy
az a gazdasági fordulat, amelytől sokan a fellendülés kezdetét várták, egyelőre elmaradt.
A kormányzat és az üzleti szféra egyaránt a gazdasági környezet normalizálódására és élénkülésére számított, ám mivel ezek a várakozások nem teljesültek, a vállalatok többsége óvatosabb pályára állt. A hangsúly a kockázatok mérséklésére és a működés stabil fenntartására helyeződött át: a beruházások háttérbe szorultak, sok esetben el sem indultak, és az új munkaerő felvétele sem szerepel érdemben a tervek között. Mindez ugyanakkor nem a jövőbe vetett bizalom hiányát tükrözi, hiszen a cégek hosszabb távon továbbra is bíznak a kilátások javulásában, és ennek jegyében igyekeznek megőrizni működőképességüket.
Ekkora lehet 2026-ban a GDP-növekedés a VOSZ szerint
Bár a felmérés nem tért ki kifejezetten a várható gazdasági növekedés mértékére, Perlusz László megítélése szerint Magyarországon idén mintegy 2 százalékos GDP-bővülés valószínű. Ez az ütem ugyan elmarad a kormány 3,1 százalékos hivatalos előrejelzésétől, ugyanakkor összhangban áll a piaci konszenzussal, valamint a Nemzetközi Valutaalap prognózisával. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: a korábbi, 0,5 százalék körüli növekedési kilátásokhoz viszonyítva ez már érdemi előrelépésnek tekinthető.
A 0,5 százalékhoz képest ez egy nagyon jelentős növekedés, mi is úgy érezzük, hogy lesz növekedés idén
– állapítja meg VOSZ főtitkára, aki szerint kedvező jel, hogy a vállalkozások hosszú távú kilátásai is inkább optimista, amit bizonyít, hogy a vállalatok minden nehézség ellenére kitartanak, ha egy vállalkozás ugyanis nem látja a fényt az alagút végén, akkor bezár. „Most azt látom, hogy a vállalkozások kitartanak, persze sok hátulütőjével együtt”, teszi hozzá.
Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani kutatásukban ismét megnőtt a költségek, így például az adók és az energiaárak jelentősége a vállalkozások életében.
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy nőttek volna az adók, hanem hogy egy stagnáló, kockázatkerülő és növekedés nélküli helyzetben a működés költségei sokkal jobban fáj a cégeknek, mint egy növekedő gazdaságban, ahol emelkednek az árbevételek és az értékesítési lehetőségek.
„Kicsit csalódottak voltunk”
Nagy kérdés, hogy ilyen helyzetben ki tudják-e gazdálkodni a vállalatok a megemelkedett bérköltségeket. Tavaly épp ez okozta az egyik problémát, miközben a minimálbér 9 és a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt, elmaradt a várt gazdasági fellendülés, és a 3 százalék feletti GDP-bővülés, a magasabb bérköltségeket pedig kénytelen voltak áthárítani a fogyasztói árakba, ami az inflációban is megjelent. Tavaly összességében 4,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 2024-es 3,7 százalék után.
Erre reagálva a 2024-es bérmegállapodást is újra kellett tárgyalniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, emiatt nem 13, hanem 11 százalékkal nőtt 2026. január elsejével a minimálbér. Bár felmerült az is, hogy a kormány egy százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót, így segítve a bértárgyalásokat, végül egy 80-90 milliárd összegű kisvállalatokat támogató programot állított össze.
„Kicsit csalódottak voltunk” – mondja Perlusz László, aki szerint nem örültek neki, de tudomásul vették, és azt is elismerte, a szochóval az élőmunkaterhek korábban jelentősen mérséklődtek. A VOSZ főtitkára szerint a 11 százalékos minimálbér-emelésre nagyon büszkék lehetnek a munkaadók egy olyan gazdasági környezetben, amiben egymás követő évben is 0,5 százalékkal képes a magyar gazdaság bővülni.
Nagyon sok vállalkozás érzékeli, hogy az ország gazdaságának nagyon nagy kockázata a munkaerő-elvándorlás és a szakképzett munkaerő hiánya. A bérszínvonalat muszáj emelni
– hangsúlyozta Perlusz László, szerinte ezért is hajlandóak lemondani a profitjuk egy részéről a cégek, akár erőn felül is. Az eddigi visszajelzések szerint 2026-ban a versenyszférában 5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek.
A külső piacokra várnak a magyar vállalatok
A VOSZ főtitkára úgy látja, hogy a legnagyobb problémát továbbra is az európai gazdaság szenvedése jelenti, ez csapódik le a hazai feldolgozóipar teljesítményében is, amely már két éve lejtmenetben van. Tavaly novemberben az ipari termelés volumene
- az előző évhez képest 5,4 százalékkal,
- októberhez képest pedig 2 százalékkal esett vissza.
Pedig novemberben már bekapcsolódott a termelésbe a debreceni BMW-gyár, amitől fordulatot lehetett várni. Ennél nagyobb baj, hogy ha év végén nem pörög fel a GDP-növekedés, az áthúzódó hatások miatt az az idei évre is hatással lehet.
A VOSZ főtitkára szerint az európai konjuktúrára még mindig rányomja bélyegét a vámháború és az abból fakadó kiszámíthatatlanság, lényegében emiatt fogják vissza a vállalatok a beruházásikat, innentől kezdve pedig nem lehet azt várni, hogy az hazai ipar kitörjön.
Magyarország ugyanis egy kis nyitott gazdaság, ami különösen kitett az európai folyamatoknak, így a külső piaci konjunktúrának. Perlusz László szerint persze lehet vitatkozni a kormánnyal, egyes gazdaságpolitikai lépésekkel, mint az árstopok vagy a különadók.
Ezek szerintünk is rombolják a gazdaságot, de nem lehet azt a gazdaságpolitikának felróni, ha az európai gazdaság gyengélkedik
– véli a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy a külső keresletet nem tudja pótolni a kormány még a különböző jóléti intézkedésekkel sem. Az idei év elején nagyságrendileg 1500-1600 milliárd értékű jövedelmi transzfer érkezik a magyar háztartásokhoz. Perlusz szerint nyilvánvaló, hogy azok a vállalatok, amelyek a belső piacból élnek, azoknak segíteni fog, de tartós fellendülést nem lehet várni.
„Tartós fellendülést attól lehet várni, ha normalizálódnak a piacok, ha véget ér ez az átkozott háború, valamint a vámpolitika és ez a csapkodás nyugvópontra jut. Akkor újra megkezdődhet egy normális termelésbővülés” – mondta a Perlusz László.
Apró reménysugár a magyar gazdaság számára, hogy a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerint tavaly novemberben 5,9 százalékkal nőtt a német ipar rendelésállománya.
