Magyar gazdaság: továbbra is Németországra várnak a magyarországi cégek – ekkora lehet idén a GDP-növekedés
A magyarországi vállalatok hangulatát rövid távon továbbra is a kivárás határozza meg, ugyanakkor hosszabb távon óvatos bizakodás érzékelhető – fogalmazott a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a legfrissebb VOSZ Barométer közzétételét követően. Az Egyensúly Intézet negyedévente elkészülő kutatása a VOSZ-hoz tartozó vállalkozások üzleti várakozásait vizsgálja.
Magyar gazdaság: továbbra is a külső piacokra várnak a magyarországi cégek - ekkora lehet idén GDP-növekedés
A tavalyi harmadik negyedéves felmérés még egyértelműen a bizalom erősödését jelezte a magyar gazdaságban. Javultak az általános gazdasági helyzet megítélésére, valamint a vállalkozások rövid- és hosszú távú kilátásaira vonatkozó várakozások, aminek következtében a vállalati hangulatindex 50 pontra emelkedett. Különösen kedvező jel volt, hogy eközben a pesszimista várakozások visszaszorultak, és a mérés kezdete óta nem látott alacsony szintre estek.
Az év végére azonban ez a kedvező tendencia mintha megtorpant volna: a magyarországi vállalatok hangulata enyhén romlott, a mutató ugyanis 49 pontra csökkent. Perlusz László értékelése szerint mindez azt jelzi, hogy
az a gazdasági fordulat, amelytől sokan a fellendülés kezdetét várták, egyelőre elmaradt.
A kormányzat és az üzleti szféra egyaránt a gazdasági környezet normalizálódására és élénkülésére számított, ám mivel ezek a várakozások nem teljesültek, a vállalatok többsége óvatosabb pályára állt. A hangsúly a kockázatok mérséklésére és a működés stabil fenntartására helyeződött át: a beruházások háttérbe szorultak, sok esetben el sem indultak, és az új munkaerő felvétele sem szerepel érdemben a tervek között. Mindez ugyanakkor nem a jövőbe vetett bizalom hiányát tükrözi, hiszen a cégek hosszabb távon továbbra is bíznak a kilátások javulásában, és ennek jegyében igyekeznek megőrizni működőképességüket.
Ekkora lehet 2026-ban a GDP-növekedés a VOSZ szerint
Bár a felmérés nem tért ki kifejezetten a várható gazdasági növekedés mértékére, Perlusz László megítélése szerint Magyarországon idén mintegy 2 százalékos GDP-bővülés valószínű. Ez az ütem ugyan elmarad a kormány 3,1 százalékos hivatalos előrejelzésétől, ugyanakkor összhangban áll a piaci konszenzussal, valamint a Nemzetközi Valutaalap prognózisával. A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: a korábbi, fél százalék körüli növekedési kilátásokhoz viszonyítva ez már érdemi előrelépésnek tekinthető.
A fél százalékhoz képest ez egy nagyon jelentős növekedés, mi is úgy érezzük, hogy lesz növekedés idén
– állapítja meg VOSZ főtitkára, aki szerint kedvező jel, hogy a vállalkozások hosszú távú kilátásai is inkább optimista, amit bizonyít, hogy a vállalatok mindig nehézség ellenére kitartanak, ha egy vállalkozás ugyanis nem látja a fényt az alagút végén, akkor bezár. "Most azt látom, hogy a vállalkozások kitartanak, persze sok hátulütőjével együtt", teszi hozzá.
Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani kutatásukban ismét megnőtt a költségek, így például az adók és az energiaárak jelentősége a vállalkozások életében.
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy nőttek volna az adók, hanem, hogy egy stagnáló, kockázatkerülő és növekedés nélküli helyzetben a működés költségei sokkal jobban fáj a cégeknek, mint egy növekvedő gazdaságban, ahol növekednek az árbevételek és az értékesítési lehetőségek.
"Kicsit csalódottak voltunk"
Nagy kérdés, hogy ilyen helyzetben ki tudják-e gazdálkodni a vállalatok a megemelkedett bérköltségeket. Tavaly épp ez okozta az egyik problémát, miközben a minimálbér 9 és a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt, elmaradt a várt gazdasági fellendülés, és a 3 százalék feletti GDP-bővülés, a magasabb bérköltségeket pedig kénytelen voltak áthárítani a fogyasztói árakba, ami az inflációban is megjelent. Tavaly összességében 4,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a 2024-es 3,7 százalék után.
Erre reagálva a 2024-es bérmegállapodást is újra kellett tárgyalniuk a szakszervezeteknek és a munkaadóknak, emiatt nem 13, hanem 11 százalékkal nőtt 2026. január elsejével a minimálbér. Bár felmerült az is, hogy a kormány egy százalékponttal csökkenti a szociális hozzájárulási adót, így segítve a bértárgyalásokat, végül egy 80-90 milliárd összegű kisvállalatokat támogató programot állított össze.
"Kicsit csalódottak voltunk" – mondja Perlusz László, aki szerint nem örültek neki, de tudomásul vették, és azt is elismerte, a szochoval az élőmunkaterhek korábban jelentősen mérséklődtek. A VOSZ főtitkára szerint a 11 százalékos minimálbér-emelésre nagyon büszkék lehetnek a munkaadók egy olyan gazdasági környezetben, amiben egymás követő évben is fél százalékkal képes a magyar gazdaság bővülni.
Nagyon sokan vállalkozás érzékeli, hogy az ország gazdaságának nagyon nagy kockázata a munkaerőelvándorlás és a szakképzett munkaerő hiánya. A bérszínvonalat muszáj emelni
– hangsúlyozta Perlusz László, szerinte ezért is hajlandóak lemondani a proftjuk egy részéről a cégek, akár erőn felül is. Az eddigi visszajelzések 2026-ban a versenyszférában 5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek.
A külső piacokra várnak a magyar vállalatok
A VOSZ főtitkára úgy látja, hogy a legnagyobb problémát továbbra is az európai gazdaság szenvedése jelenti, ez csapódik le a hazai feldolgozóipar teljesítményében is, amely már két éve lejtmenetben van. Tavaly novemberben az ipari termelés volumene
- az előző évhez képest 5,4 százalékkal
- októberhez képest pedig 2 százalékkal esett vissza.
Pedig novemberben már bekapcsolódott a termelésbe a debreceni BMW-gyár, amitől lehetett várni a fordulatot. Ennél nagyobb baj, hogy ha év végén nem pörög fel a GDP-növekedés, az áthúzódó hatások miatt az az idei évre is hatással lehet.
A VOSZ főtitkára szerint az európai konjunkúrára még mindig rányomja a bélyegét a vámháború és az abból fakadó kiszámíthatatlanság, lényegében emiatt fogják vissza a vállalatok a beruházásikat, innentől kezdve pedig nem lehet azt várni, hogy az hazai ipar kitörjön.
Magyarország ugyanis egy kis nyitott gazdaság, ami különösen kitett az európai folyamatoknak, így külső piaci konjunktúrának. Perlusz László szerint persze lehet vitatkozni a kormánnyal, egyes gazdaságpolitikai lépésekkel, mint az árstopok vagy a különadók.
Ezek szerintünk is rombolják a gazdaságot, de nem lehet azt a gazdaságpolitikának felróni, ha az európai gazdaság gyengélkedik
– véli a VOSZ főtitkára, hozzátéve, hogy a külső keresletet nem tudja pótolni a kormány még a különböző jóléti intézkedésekkel sem. Az idei év elején nagyságrendileg 1500-1600 milliárd értékű jövedelmi transzfer érkezik a magyar háztartásokhoz. Perlusz szerint nyilvánvaló, hogy azok a vállalatok, amelyek a belső piacból élnek, azoknak segíteni fog, de tartós fellendülést nem lehet várni.
"Tartós fellendülést attól lehet várni, ha normalizálódnak a piacok, ha véget ér ez az "átkozott" háború, és a vámpolitika és ez a csapkódás nyugvópontra jut. Akkor újra megkezdődhet egy normális termelés-bővülés" – mondta a Perlusz László.
Apró reménysugár a magyar gazdaság számára, hogy a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis szerint tavaly novemberben 5,9 százalékkal nőtt a német ipar rendelésállománya.
