Előregedő erőműpark - 3 éven belül leállásokra kell számítani
Ma Magyarországon annyira nem látható előre, hogy hogyan alakul a következő években az áram jelenlegi, nagyon alacsony ára, hogy nincs olyan árelőrejelzés, amelyre alapozva erőmű-építési üzleti tervet lehetne építeni. Hornai Gábor, a CEZ Magyarország ügyvezető igazgatója ezt a Világgazdaság azon kérdésére válaszolta az EnergiaInfó sajtóklubjában, hogy a jelenlegi stabil kereslet, erős import és romló állapotú erőműpark mellett mikorra alakulnak ki az országban olyan áramárak, amelyek mellett érdemes lesz újra erőművet építeni.
Igaz, hogy a Mavir legutóbbi – még a Nemzeti Energiastratégia előtt készített – erőmű-létesítési előrejelzése 2015-ig 9 317 megawattnyi új erőművi kapacitás létesítésével számol, 2020-ig pedig 10 500 megawattot (utóbbiból 8683 megawatt lenne használható az Erőterv szakértőjének számítása szerint), a lehetséges hazai beruházók sorra állítják le erőmű-építési előkészületeiket. (Ez utóbbi számokat Drucker György, az EnergiaInfó vezető elemzője ismertette.)
A jelenlegi áramárak mellett ugyanis nem látszik ezen projektek megtérülése, és a bizonytalan beruházási környezet miatt az sem, mikortól változna a helyzet. „A Mol százhalombattai finomítója területén a CEZ és a Mol által tervezett, CCGT típusú (kombinált ciklusú, gázturbinás) erőmű az egyik olyan, ami a közeli években nem fog megépülni” – jelentette ki Hornai Gábor. Pedig öt év elment a Mol itteni és a pozsonyi finomítója területén tervezett erőmű előkészítésére, engedélyeztetésére.
A hazai helyzetet rontja, hogy az idén rekord szintre érhet a hazai áramimport, ráadásul a hazai áramigény növekedés kielégítése is a nagyobb behozatalon alapul. Erről Turai József, a Magyarországi Energiakereskedők Szövetségének elnöke beszélt. Közben még a növekvő balkáni áramigény és az ország hat határkeresztező kapacitása miatt jelentősen nő a rajtunk keresztüli tranzit, ami jelentős ár-ingadozásokat okozhat.
Bár ez megint csak a hazai áram drágulása, azon keresztül az erőmű-beruházások vonzóvá válása felé vezetne, de Turai József szerint sem látható előre, hogy ez mikor következik be. Annál esélyesebbnek látja, hogy 2-3 éven belül a jelenlegi erőműpark állapota miatt gyakrabban kerülhet sor egy-egy erőművi blokk nem tervezett kiesésére. Ez rendszer szinten okozhat többlet feladatokat. Az új beruházások ellen szólhat, hogy a beruházók és a kereskedők is bizonyos mértékű kínálathiányban érdekeltek.
Turai József emlékeztetett viszont, hogy a térségünkben más beruházási környezetben, például az EU-n kívül, ma is érdemes lehet erőművet építeni. Éppen csak arra van szükség, hogy a beruházót ne kössék a szén-dioxid kibocsátási korlátok, és legyen megfelelő mennyiségű és hozzáférhető, gazdaságosan kitermelhető energiahordozó, például szén, vagy lignit. Épp most épül kínai pénzből a Balkánon egy lignit bázisú erőmű, az egyetlen új erőmű-beruházás a térségben.
Hornai Gábor szerint a kiút egy olyan villamos energia piaci szabályozási rendszer életbe léptetése, amely vonzóvá teszi a magyarországi erőmű-beruházásokat. Példának okáért valamilyen formában vissza kellene térni a hosszú távú áramvásárlási szerződések rendszeréhez, amely a beruházónak és a hitelezőnek is garanciát jelent pénzük megtérülésére.
