Közel a patthelyzet vége - a kkv-k menthetik meg Dél-Európát

A mai válság feszültségéből fog kipattanni a változtatás elkerülhetetlen szikrája. Görögország, Spanyolország és Portugália egyaránt olyan fiatal demokrácia, amely 1973 és 1975 között egy korábbi diktatúra helyén született. Ma ezek az országok a kamaszkorból tartanak a felnőttkor felé, és ehhez az átmenethez újfajta felelősségérzet szükséges.

A fiatalok körében dúló 50 százaléknál magasabb munkanélküliség valamint a – létszám és fizetések tanúsága szerint – pöffeszkedő állam a magánszektor kezdeményezései és befektetései elől szipkázza el a pénzt. 1999 óta a dolgok jól, túlságosan is jól mentek, mert az euró bevezetése jócskán feltüzelte ugyan a konjunktúrát, de a 2008 utáni válság kínjait még inkább elmérgesítette. A Mediterrán Klub országai meglovagolták a „német hitelminősítéssel” járó olcsóságot, és az Európai Központi Bank (EKB) alkalmatlan, egy kaptafára készült monetáris politikáját. Túlköltekező kormányok tudták magukat mesterségesen alacsony kamatok mellett finanszírozni. Ennek a hanyatlásnak a kezdeti szakasza alatt a kormány megengedhette magának az ösztönzés luxusát, mert a költségvetés helyzete viszonylag egészségesnek tűnt (a pénz meg olcsón jött). Mindez 2009 végéig kitartott, ekkor döbbent rá ugyanis az EKB, hogy a hitelezés elérte a telítettségi pontot, ő maga viszont képtelen az adósságot az amerikai Fedhez, vagy a brit jegybankhoz hasonlóan monetizálni.

Lassan már a globális válság ötödik évét tapossuk, és a Mediterrán Klub (és a kormányok többsége) az elmúlt évek túlköltekezése miatt még mindig képtelen a fiskális ösztönzésre. Nem az államra és az állami szektorra, hanem egyre inkább a mikrogazdaságra kell majd támaszkodni, amelyben a magánszektor képviseli a hajtóerőt, ezen belül is elsősorban a kkv-k. A növekedést hosszú távon fenntartani képes és tartósan sikeres országok kivétel nélkül a kkv-szektorra építettek, és biztosították számukra a hitelt. Aki ezt megoldja, máris két lépést tett a helyes úton.

A világ leggazdagabb országaiban, Svájcban, Szingapúrban, Dániában, Svédországban, sőt még Németországban is hagyományosan erős a kkv-szektor. Az EU-ban rendszeresen folyó felmérések megállapítása szerint az átlagot tekintve a „gazdag északi országokban” a munkahelyek közel kétharmadát a kkv-szektor adja. És szinte hihetetlen, de a 2002 és 2010 között létrejövő új munkahelyek 85 százaléka a kis- és közepes méretű vállalkozásoknál létesült. Európában ebből le kell vonni a tanulságot, és erőfeszítések árán le kell bontani az erős állami függést, valamint a folyamatosan bővülő jogosultsági programokat.

Ez a legnagyobb kihívás, mert a megítélt jogosultságot visszavenni a legnehezebb, még akkor is, ha eleve érdemtelenül adtuk. A jogosultságok kiegyensúlyozott megvonása kisebb állami hozzájárulás mellett – ez az, ahol a Mediterrán Klubban igazán szükség van a változásra.