Külföldön a nagykereskedelem

A hazai áramkereskedő cégek többségének mostanra külföldi központokba vitte az itteni nagykereskedelmi tevékenység nagy részét az anyacége. „Így elkerülhető, hogy a helyi leányvállalatok a nemzetközi piacokon (áramtőzsdéken) akaratlanul is egymás érdekei ellen lépjenek fel, netán épp egymással kössenek a csoport szintjén kedvezőtlen ügyleteket” – magyarázta lapunknak a CEZ Magyarország ügyvezetője, Hornai Gábor.

Az áram nagykereskedelmének átalakulása azért is érdekes, mert a nagykereskedelem (valamint a rendszerirányítás) sokkal kisebb közfigyelmet kap, mint a végfelhasználói árakat meghatározó kiskereskedelem. A tevékenység központosítása kapcsán Turai József, a Magyarországi Energiakereskedők Szövetségének elnöke felhívta lapunk figyelmét, hogy a villamos energia vásárlása és értékesítése alapjaiban is bonyolult. Mintegy tízféle olyan rész-tevékenységből áll, amelyek mindegyikére nem vállalkozik minden kereskedő, nincs is meg hozzá mindegyiküknél a megfelelően összetett szervezet, a pénzforrás, esetleg az egyéb kapacitás sem. E rész-feladatok közül a nagykereskedelmet 2003-2008 között csak hazai alapítású cégek végezhették, bilaterális alapon. A tucatnyi, érintett hazai kereskedőcég az e célra Budapesten létrehozott központjából kereskedett. (Észak-Budai, JAS, Atel, Entrade, CEZ, MVM Partner, EFT, D-Energia, Mász, E.On, Ezpada). Ezek közül a nemzetközi/multi/egyéb független tulajdonosi hátterű cégek már akkor is szorosan együttműködtek a központi kereskedelmi egységgel, az említett central trading floorral. A magyar tulajdonú társaságoknál a központi kereskedelmi egység is Magyarországon volt/van (JAS, Észak-Budai, MVM Partner).

2008-tól a külföldi székhelyű, uniós tagállamban bejegyzett áramkereskedők korlátozott engedélyt válthattak ki, tehát a végfelhasználók ellátása kivételével minden más kereskedelmi résztevékenységet végezhettek. Az fogyasztókat is ellátó cégeknek (E.On, MÁSZ, D-Energia – ma EdF Démász –, CEZ) megmaradt a teljes körű engedély. 2008-tól megjelent az ugyancsak magyar Alteo és E-OS cég is.

Ám arra is rámutatott a MEKSZ elnöke, hogy ezt követően nem csak a tevékenység összetettebbé válása vezetett az itt működő áram nagykereskedelmi központok le/felszámolásához, hanem az is, hogy a 2010-es választások előtti magyar adózási viszonyok már nem kedveztek a hazai alapítású cégek normális működésének. Ekkortól a külföldi multik és független magántulajdonú kisebb és közepes cégek azonnal kiváltották a korlátozott engedélyt (RWE Supply and Trading, E.On Energy Trading, EFT Switzerland AG, Ezpada sro). De a magyarok közül is volt olyan, például az Észak-Budai (új nevén BEK) és a JAS is, amelyik kivonult Szlovákiába, hogy nagykereskedelmét kedvezőbb adózású országból végezze. Ekkor indult meg a centralizálódás: a nagykereskedelmet vagy teljes egészében külföldre telepítették, vagy belföldön szétválasztották a tevékenységet.

Az Elmű-Émász csoportnál Boross Norbert kommunikációs igazgató szerint már a német anyacég magyarországi megjelenése óta így kezelik a nagykereskedelmet.

Az Elmű-Émász csoportnál Boross Norbert kommunikációs igazgató szerint már a német anyacég magyarországi megjelenése óta így kezelik a nagykereskedelmet.-->