Dávid Ferenc szerint, ha a munkáltatói teher a korábbi 30,94 százalékról az emelés révén 51,17 százalékra nőtt volna, maguk javasolták volna a cafeteria megszűntetését. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter október 17-én jelentett be 367 milliárd forintos megszorító csomagját, amelynek egyik eleme az volt, hogy a cafeteria eho tételét 10-ről 27 százalékra emelik. Az eho mellett a cafeteria terhelése 19 százalékos cég által fizetett szja-t is tartalmaz.
A munkaadók, a munkavállalók és több kereskedelmi szövetség is jelezte: ez a lépés a cafeteria végét jelentheti.
Ezt hangoztatta Demján Sándor, a VOSZ elnöke is a Világgazdaság múlt csütörtöki konferenciáján is. Még aznap a költségvetési bizottsági módosító indítványként a parlament elé került az, hogy az eho 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett.
Dávid Ferenc lapunknak elmondta: a hétfői bértárgyalásokon úgy érezte, a cafeteriára eső munkáltatói terhet már nem akarja lejjebb faragni a kormányzat költségvetési okok miatt. Az eho 27 százalékra emelésével mintegy 40 milliárd forintot várt a kabinet, a 14 százalékos emeléssel várt 10 milliárdról viszont érződött: erre nagy szükségük van. A VOSZ akkor lenne elégedett, ha a cafeteria vállalkozói terhe nem lenne magasabb, mint a munkabéré (28,5 százalék), vagy legalább nem változna a jelenlegi 30,94 százalékos teher 35,7 százalékra. A jelenlegi kulcs is egy emelés eredménye, 2011-ben ez 19,04 százalék volt.
„A korábbi emelés a cafeteria végét jelenthette volna – mondta lapunknak a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Pataky Péter szerint a munkavállalói terhek 4,6 százalékos emelkedése is lesújtó. Így ahol eddig adtak béren kívüli juttatást, ott továbbra is adni fogják, de valószínűleg ugyanannyit szánnak majd rá, mint korábban. Így a költségek emelkedése a munkavállalókat sújtják.
Dávid és Pataky szerint, ha alacsonyabbra húznák a rátát, akkor még több pénz folyna be a büdzsébe, főként úgy, hogy az Erzsébet-utalványok keretét 5000-ről 8000 forintra emelik. Így olcsóbban lehetne több bért adni, ami jelentősebb forgalmat generálna az elfogadóhelyeken.
„A munkaadóknak, a munkavállalóknak és az államnak is fontos a cafeteria rendszer életben tartása, mivel ha megszűnik, akkor egy 250-300 milliárd forintos árbevétel esik ki a kereskedelemben és a vendéglátásban” – hangoztatta Dávid. Szerinte nem az árbevétel fáj a kormánynak, hanem annak áfa, iparűzési adótartalma, nyereség esetén a társasági tartam is.
Jelenleg az Erzsébet utalvány, a a beiskolázási támogatás, az utazási költségtérítés, vagy az önkéntes pénztári hozzájárulás tartozik a 30,94 százalékos kedvezményes adózású cafeteria körbe. A nem kedvezményes juttatások adóterhe eddig is 51 százalék volt.
„Jó döntés volt, hogy a korábbi magas eho kulcs lehetőségét fölváltották egy sokkal kisebbel, de ez is lefelé fogja húzni a cafeteria piacot” – nyilatkozta lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint a cégek jövőre megnézik, hogy mennyi pénzük van bérre, megpróbálják tartani a korábbi bérszintet, mivel nem érdekük, hogy a dolgozók motiváltság nélkül dolgozzanak.
A kiskereskedelemben sokan dolgoznak minimálbéren, vagy kötelező szakmai bérminimumon. „Ha a vállalkozás nem tudja növelni az ideihez képest a bértömegét, vagy cafeteriatömegét, akkor annyival kevesebb béren kívüli juttatást ad, mint amennyivel az adó mértéke emelkedik” – mondta Vámos. Közölte: a kiskereskedelemben csökkenni fog a fogyasztás, szerény mértékben fog emelkedni a így csökken a cégek bevétele, nem lesz több pénzük bérre. A belépő új adóterhek (tranzakciós adó, e-útdíj, a helyi adók új terhei) is sújthatják a cafeteriát, mivel ezeket az olyan ügyfelekre is átárítják, mint a gyártók és a kereskedők.
Még mindig előnyösebb
„Összességében üdvözlendő, hogy a cafeteria terén a korábban beharangozottnál kisebb mértékű tehernövekedéssel kell számolni jövő év elejétől” – mondta lapunknak az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere. Hegedüs Sándor szerint a korábbi mértékű emelés negatívan befolyásolta volna a cafeteria-rendszer jövőjét, holott a kormány az utóbbi időben jelentős energiákat fordított ennek átalakítására. „Ilyen fokú szigorítás a munkavállalók hangulatát is jelentős mértékben rontotta volna, hiszen ők minden bizonnyal a vesztesei lettek volna a tehernövekedésnek: a munkáltatók nem feltétlenül tudták volna ennek a terhét is magukra vállalni a jelenlegi gazdasági körülmények között” – mutat rá Hegedüs.Örömtelinek nevezte, hogy kompromisszumn született a bevételnövelés és a cafeteria, mint népszerű juttatási forma megóvása között. Az eho 4 százalékpontos emelésével az adó- és járulékterhelés összesen 35,7 százalékos lesz. „Ez még mindig sokkal előnyösebb az alacsonyabb jövedelmek 96, és a magasabb jövedelmek 110 százalékos bérköltségénél hangoztatta a szakértő”.
Örömtelinek nevezte, hogy kompromisszumn született a bevételnövelés és a cafeteria, mint népszerű juttatási forma megóvása között. Az eho 4 százalékpontos emelésével az adó- és járulékterhelés összesen 35,7 százalékos lesz. „Ez még mindig sokkal előnyösebb az alacsonyabb jövedelmek 96, és a magasabb jövedelmek 110 százalékos bérköltségénél hangoztatta a szakértő”. -->
