Az elmúlt két évben a világ acélipari termelése összességében nőtt, de egyre mérséklődő ütemben, ahogyan a kínai gazdaság fejlődése is lassult. Egyedül Európában csökkent az acél késztermékek látszólagos felhasználása, európai kapacitásaik csökkentésére, részleges vagy teljes bezárására késztetve a legnagyobb gyártókat is. Ahol elkerülhető a bezárás, szakértők „szerkezeti átalakulásokat” tartanak szükségesnek.
A piac alakulását jól szemléltetik a World Steel Association (Worldsteel) statisztikái és előrejelzései. Októberi összefoglalója szerint a világ látszólagos acélfelhasználása az idén 2,1 százalékkal nő a tavalyi 6,2 százalék után. A 2013-as globális kereslet 3,2 százalékkal haladhatja meg az ideit, elérve a rekordnak számító, 1,455 milliárd tonnát.
Csak Európában esik jelentősen az acélfelhasználás, holott ez év elején még kilábalás volt remélhető. Ám a második negyedévben a gazdasági helyzet romlott az euróövezeti adósságválság és a vártnál erősebb kínai lassulás miatti bizonytalanságból eredően. (Persze, ezek a tényezők világszerte erősen rányomták bélyegüket az üzleti bizalomra és a termelésre.)
2012-ben az EU 27 országában a látszólagos acélfelhasználás várhatóan 5,6 százalékkal csökken. Spanyolországban és Olaszországban 11,9 százalékos, illetve 12,6 százalékos zsugorodás fenyeget, de még Németországban is 4,7 százalékosra várják az elemzők az idei csökkenést.
Jövőre azonban (feltételezve az euró övezeti válság valamelyes kezelését) 2,4 százalékkal bővülhet az acél iránti kereslet az EU egészében a Worldsteel szerint. Ezen belül a fejlettebb régiókban kisebb, a kevésbé fejlett régiókban nagyobb növekedést várható, Magyarországra 2 százalékos csökkenést jelez előre a szakmai szervezet.
A Worldsteel kimutatta azt is, hogy a világ acélipari kapacitás kihasználtsága 2012 márciusától szeptemberig a 81,1 százalékról 75,5 százalékra csökkent, ezen belül viszont az európai mutató a közel három évvel ezelőtti szintre, 60 százalék közelébe került. A romlás részben az európai kapacitások csökkentéséből vagy teljes leállításából adódik. A legnagyobb európai vagy európai telephellyel rendelkező világcégek sorra zárják be, vagy csökkentik a termelést Európában, hiszen a nyomott kereslet miatt együtt 50-60 millió tonnára becsült fölösleges kapacitásuk van. Ez az európai acéltermelés negyedének felel meg.
Az ArcelorMittal több acélipari telephelyét zárja be, Gandrange, majd Florange Franciaországban, Liége Belgiumban, Schifflange Luxembourgban. Már 2011 novemberében közölte, hogy bezárja ougrée-i és seraing-i telephelyeit, és leállítja a munkát a chertali acélgyárban is. Ezzel ötszáznyolcvanegy munkahelyet érint, közvetbe pedig ennek a többszörösét. A Mittal csoport termelésének az ötöde köthető Európához, de állítólag a költségeinek a 60 százaléka keletkezik itt. Elemzők szerint a tervezett üzembezárások a csoport Európából való kivonulásának a jelei. A cég öt év alatt kilenc európai nagykohót állított le a huszonötből, nem véletlenül: egész Európa kereslete kisebb, mint a cég kapacitása.
Hírek szerint a ThyssenKrupp acélipari konszern is meg akar válni veszteséges brazíliai gyárától, amely iránt több kínai vállalat acélipari konszernje, így a Hebei és a Baosteel is érdeklődik. Az esseni acélipari konszern Brazíliában és az amerikai Alabama államban működő új üzemei negyedévente háromszázmillió dollárnyi veszteséget okoznak.
Ez év elején a US Steel is bejelentette, hogy kivonul az 5400 fős szerbiai, smederevói gyárából. A cég és a munkahelyek megmentése érdekében a szerb állam 1 dollárért megvásárolta a közel 2 millió tonna kapacitású gyárat, de még nem tudta továbbadni. A szerb kormány közölte, hogy megegyezés közeli állapot van egy orosz befektetővel. Szakértők szerint az Uralvagonzavoddal.
Ki kell teríteni a lapokat
Wolfgang Eder, az Eurofer európai acélszövetség elnöke egy olyan uniós terv kidolgozását követelte, amely a válsággal küszködő acélipar rendezett zsugorítását irányozza elő. Szeptemberi bejelentése szerint nyíltan kell beszélni arról, hogy mely telephelyeket ne tartsanak meg és melyeket zárjanak be. A létszámleépítéshez szükséges segélyeket a brüsszeli alapokból kellene folyósítani.
