Ön szerint mi kellene a gazdaság növekedéséhez?

körkérdés A szakértők és piaci szereplők a bizalom helyreállítását tartják a legfontosabb állami feladatnak

Búvár Géza, a KITE vezérigazgatója

Azokhoz tartozom, akik úgy gondolják, hogy a gazdasági növekedéshez elsősorban stabilitásra, kiszámíthatóságra és a jövőbe vetett bizalomra van szükség. A gazdasági növekedés nem képzelhető el állami szerepvállalás nélkül, de az államnak nem az a szerepe, hogy pénzt osszon, hanem, hogy a gazdasági programok kialakításának katalizátora, végrehajtásának inkubátora legyen. A növekedés megindítása nem képzelhető el pénz nélkül, de önmagában a pénz nem tudja elindítani a növekedést. Az állami támogatásnak a finanszírozási csomag kovászának kell lennie és nem a piacról beszerezhető pénz helyettesítőjének. A válság közepette is vannak olyan területek, amelyekben a gazdasági szereplők egy részének jelentős jövedelme termelődik (pl. növénytermelés, ipari elektronika gyártás, néhány termelőeszköz gyártás), ennek ellenére ezeknél a vállalatoknál is bizonytalanság tapasztalható a fejlesztést illetően.

A kormányzat vagy más országos szervezet is vegyen részt olyan komplex szemléletű programok koordinálásában, amelyek nemcsak a főirányt – annak viszonylagos részleteit –, hanem az ide becsatlakoztatható ágakat is figyelembe veszik, mégpedig nemzetgazdasági szempontból olyan fontos szempontok szem előtt tartásával, mint a magyar hozzáadott érték és a foglalkoztatottság növelése.

Gara Iván pénzügyi tanácsadó

Magyarország nyitott, ásványi kincsekben szegény, export-orientált ország, ezért a piacgazdaság nélkülözhetetlen intézményi feltételei nélkül – kiszámithatóság, viszonylag stabil szabályozási környezet, a jog uralma, fékek és ellensúlyok – nehezen képzelhető el a fenntartható gazdasági növekedés. A hitelezés újraindításában persze lehetne szerepe a kormánynak. Például a kkv-k napi működéséhez szükséges forgóeszközhiteleket további állami garanciákkal lehetne erőteljesebben megtámogatni, mert ezeknek erős multiplikátor hatása van. Vagy a banki, önkormányzati, stb. portfoliókban bentragadt eszközök értékesítését, és refinanszírozását lehetne kamat-és/vagy adókedvezménnyel ösztönözni.

Bizalom híján leváltották a külföldi tulajdonban lévő bankok nagy részében a helyi menedzsmentet és központosították a döntési hatásköröket. A döntési folyamat lelassult és nehéz olyan helyi bankvezetőt találni, aki előre tudja jelezni, milyen feltételek esetén hagynak jóvá egy hitelt. Ugyanakkor sok tennivaló lenne a nem jogellenes, de egyoldalú és a hitelezőknek indokolatlanul előnyt nyújtó szerződési feltételek kigyomlálásában is (fair banking), mert meg lehetne előzni a fogyasztóvédelmi hatóságokat és – ami fontosabb – erősítené a bank-ügyfél bizalmi viszonyt.

Sinkó Ottó, a Videoton vezérigazgatója

A gazdasági növekedéshez sok minden kellene, amiből most kevés van: piaci kereslet, hitel, tőke, de akár a szakképzett munkaerő, miközben a versenyképesség is súlyos sebeket kapott a növekvő állami elvonások által generált költségnövekedés miatt. A hazai gazdaságpolitika ellentmondásos. A világgazdasági helyzet rendkívüli, ezért indokolt az eddigi sztereotípiáktól eltérő, unortodox megközelítés. De a gazdaságpolitika számos eleme ezzel nem indokolható, önkényes, mint az SZJA változások, de a sportfinanszírozás (TAO) üzenete sem tükrözi mai gazdasági helyzetünket. Eközben az állam eddig is túlzott mérete, szerepe növekszik, amit nem engedhetünk meg magunknak. A jegybanktanács megosztottsága hosszabb távon veszélyes, de a jelen helyzetben az alapkamat csökkentések indokoltak, ahogy ezt a piac is visszaigazolta. Ez növekedési szempontból jó a gazdaságnak, de rövid távon még nincs számottevő hatása.

A hazai bankrendszer padlón van. A szektort sújtó intézkedések etikailag indokolhatók, de mértékükben már túlzottak, a gazdaság számára károsak, így hitelkínálat nem lesz. A belföldi kereslet élénkülésére 3–5 éven belül nincs esély.

Az IMF hitel egyenlőre távolodik, veszélyes helyzetet teremtve. A kétségtelenül professzionális, már-már manipulatív belpolitikai kommunikáció azonban elfedi a lakosság elől a helyzetet. Az EU-s támogatások a GDP fenntartása szempontjából elengedhetetlenek. Az EU egyes szerveivel való, államközi szintre emelt kölcsönös személyeskedést sem nélkülöző vita ezt veszélyezteti.

Török Ádám akadémikus

A kormány növekedésösztönző hatást várt az úgynevezett „unortodox” gazdaságpolitikai recepttől. Az szja-csökkentésekkel a lakosság magasabb jövedelmű részénél maradt jövedelem azonban nem növelte a fogyasztást (ezen belül különösen a lakásépítést sem), az infrastrukturális és pénzintézeti különadók pedig a növekedés erős fékjeinek bizonyultak. A magyar gazdaság jövőjében érdekelt világgazdasági szereplők legföljebb csak esetenként, és akkor is inkább retorikai jelleggel fejezik ki bizalmukat a magyar gazdaságpolitikában.

A bizalomhiány pedig erőforrások kivonását okozza a gazdaságból, részben az adósságszolgálat magasabb költségein, részben egyes magyarországi befektetések leépítésén keresztül.

A bizalom helyreállításához nem elég, ha a kormány hitelesnek nevezi a saját gazdaságpolitikáját. A hitelesség visszanyeréséhez egy szakmailag hiteles növekedésösztönző gazdaságpolitikán keresztül vezet az út. Az adóterhek ésszerű átcsoportosítása csökkentené a növekedés forrásköltségeit.

A kutatás-fejlesztés erősebb állami támogatása és a felsőoktatásból való állami kivonulás visszafordítása pedig a középosztály anyagi és számbeli gyarapodásának elősegítésével azt a szellemitőke-állományt bővítené, amely nélkül nem képzelhető el a magyar gazdaság versenyképességének javulása és növekedése.

Vahl Tamás, a Német–Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja

Nem hiszek a rövid távú, rögtönzött intézkedésben, törvénykezésben. A magyar gazdaságpolitika politikai színezettől független, ugyanakkor alapvető hibája, hogy képtelen hosszú távon gondolkozni, hosszú távú stratégiákat megvalósítani. Politikusaink legfeljebb négy évre gondolkoznak előre, de az elkészülő tervek sokszor pillanatnyi érdekeket tükröznek. A vállalkozásoknak, amelyek a gazdaságot működtetik és az állam működéséhez szükséges pénzt megtermelik kiszámítható politizálásra, hosszú távú stratégiára van szükségük. Jelenleg egyetlen út vezethet a gazdasági fejlődés irányába Magyarországon. Egy politikai irányzatoktól független, hosszú távú stratégia kidolgozása és elfogadása, amivel párhuzamosan vissza kell állítani az ország iránti bizalmat úgy külföldön, mint idehaza. Mindezt azonnal, késlekedés nélkül kell megtenni, mert az ország jó ideje tartó hanyatlása egyre gyorsul, az állampolgárok hite egyre csökken és aki belül nem hisz magában, az kifelé sem bizalmat nem tud sugározni, sem bizalmat elvárni.