Mélypontra zuhantak a vállalati profitkilátások
Csökkent a gazdasági környezetben az elmúlt egy évben romlást tapasztaló vállalatok aránya, valamint a jelenlegi makrogazdasági helyzet megítélésében is kismértékű javulás volt tapasztalható – írja az MFB elemzése. A fél évvel ezelőttihez képest közel 5 százalékponttal mérséklődött, s az eddigi hét felmérés során a 2011. tavaszi után a második legalacsonyabb értéket (83,5 százalék) érte el az aktuális makrogazdasági környezetet kedvezőtlennek érzékelő vállalkozások aránya.
A GDP-növekedéssel és az inflációval kapcsolatos várakozások gyakorlatilag nem változtak fél év alatt: a felmérésben szereplő vállalatok többsége 0,0 és 1,0 százalék közötti (a 2012. tavaszi 0,9 százalék után átlagosan 0,8 százalékos) gazdasági növekedéssel és 6,0 százalékos (2011. tavasz: 6,1 százalék) fogyasztói áremelkedéssel számol a következő 12 hónapban.
2012. tavasz után ismét valamennyi működési környezetet befolyásoló tényező elmúlt 12 hónapos változásában romlást tapasztaltak a felmérésben részt vevő vállalatok. Az adózás, a munkaerőköltségek és az árfolyam területén mérséklődött legnagyobb mértékben a negatív tendencia a fél évvel ezelőtti eredményekhez képest, azonban az első kettő esetében éves összehasonlításban nem beszélhetünk javulásról, míg a forintárfolyam megítélésében a kedvező tendencia az elmúlt 12 hónapban folyamatos volt.
A külföldi kereslet után a piaci versenyben tapasztalták a legkisebb mértékű romlást a vállalatok, míg a forintárfolyam alakulása az eddigi hét felmérés során most hátráltatta legkevésbé a vállalati működést. 2010 nyara után ismét a belföldi kereslet elmúlt egy éves változását értékelték a legkedvezőtlenebbnek a felmérésben szereplő vállalatok, amit a finanszírozási környezet megítélése követett.
A belföldi kereslet visszaesése az agráriumban volt a legenyhébb, míg a külföldi kereslet esetében a növénytermesztői ágazat mellett az energetikai és az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek számoltak be javulásról.
A KKV-k az összes működési környezetet befolyásoló tényezőt kedvezőtlenebbül ítélték meg: legnagyobb különbség a belföldi kereslet, a piaci verseny és a munkaerő költségekkel kapcsolatos értékelésben volt a nagyvállalatokhoz képest.
Mélypontra zuhantak a vállalati profitkilátások
A 2010. nyári szintre süllyedt a Piac-index értéke, míg a külső és belső piaci hajtóerők közötti különbség a fél évvel ezelőtt visszaesés után ismét emelkedett. A vállalatok közel felének csökkent az adózás előtti eredménye az elmúlt 12 hónapban, emellett a kilátások is mélypontra zuhantak: a felmérésben szereplő cégek mindössze 17,7 százaléka vár profit bővülést a következő egy évben.
A külföldi értékesítés pozitív hatása kimutatható az eredmények elmúlt 12 havi változásából, ugyanakkor az erős bizonytalanságot jelzi, hogy az exportáló vállalatok relatív többsége is legfeljebb változatlan eredménnyel kalkulál a következő egy évben.
A gyenge belső kereslet elsősorban a KKV-k helyzetét ássa alá: az ő esetükben 38 százalék számolt be a korábbihoz képest kedvezőtlenebb belföldi pozícióról (nagyvállalatok esetében ez az arány 21 százalék). A külföldön is aktív hazai vállalatok többségének exportpozíciója ágazattól és mérettől függetlenül változatlan maradt.
Kedvezőtlen értékesítési kilátások az ágazatok többségében
A vállalatok mindössze 17,5 százaléka számolt be az előző egy év során növekvő belföldi értékesítési forgalomról. A várakozások is kismértékben visszaestek: kevesebb mint a cégek ötöde bízik az eladások emelkedésében a belső piacon, ugyanakkor 2011 tavasza után ismét több vállalat vár bővülést, mint ahányan azt elmúlt 12 hónap kapcsán növekedésről számoltak be. Az állattenyésztő, a fafeldolgozó, gép- és vegyianyaggyártó, valamint az infokommunikációs és nagykereskedelmi cégek a leginkább bizakodóak.
A külföldi eladások terén szintén másfél év után először haladja meg a növekedést várók aránya azon vállalatokét, amelyek bővülést értek el az elmúlt 12 hónap során, bár ez elsősorban az utóbbiak körében bekövetkezett jelentős (10 százalékpontos zuhanás) következménye. Az export bővülését a mezőgazdasági cégek és a nagyvállalatok az átlagosnál magasabb arányban várják, míg a külföldi tulajdon, vagy a beszállítói kapcsolatok önmagában nem jelentenek erre garanciát. A növekedési kilátásokkal rendelkező cégek magasabb arányban tervezik új exportpiacok meghódítását is.
A vállalatok többsége tervei szerint nem változtatja meg, míg több mint harmaduk emeli belföldi értékesítési árait a következő egy évben: a mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari cégek körében kiemelkedően magas az áremelési szándék.
Erős kettősség jellemzi a vállalati szektort
Erősödtek a vállalatok beruházási tervei, amelyek azonban kettősséget tükröznek: a határozott fejlesztési tervekkel rendelkező és a beruházásokat biztosan elhalasztó vállalkozások aránya egyaránt emelkedett, miközben a kapacitásfelesleggel küzdő vállalatok aránya rekord magas szintre ugrott. Ez arra enged következtetni, hogy a cégek többsége elsősorban pótló, tovább nem halasztható beruházásokat, s nem pedig új fejlesztéseket tervez. Mind az elmúlt egy éves eredmények, mind a következő 12 hónapra vonatkozó profitkilátások erősen befolyásolják a beruházási szándékot: az eredményesebb cégek körében a 80 százalékot is meghaladja a fejlesztést tervezők aránya.
