Csak a forint dacol a régiót letaroló, bivalyerős dollárral
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai, közel-keleti és afrikai térség (EMEA) feltörekvő devizái, köztük a régiós fizetőeszközök erősödését visszafogja a héja hangvételre, vagyis szigorúbb monetáris politikára váltó amerikai jegybank (Fed) és az emiatt erősödő dollár, elnyomva az iráni háborúban beállt tűzszünet nyomán leforduló olajárak kedvező hatását - írja a Bloomberg Intelligence (BI).
Felülteljesít a forint
A forint azonban az elemzők szerint felülmúlja régiós társait a kormányzat reformpolitikájára és az euró bevezetésének perspektívájára tekintettel,
- miközben a lengyel zlotyt visszafogja a varsói jegybank galambszelídsége, azaz laza monetáris politikája,
- a román lej pedig továbbra is a térség legsebezhetőbb devizája marad.
A BI kiemeli, hogy a forint kilátásai már rövid távon is fényesek az MNB által megkezdett kamatvágási ciklus dacára is, főként a reformok miatt, valamint azért mert a kormányzat vállalta, hogy 2030-ig teljesíti az euróbevezetés feltételeit.
Emellett az új kormány megállapodása az EU-val a 16 milliárd eurós forrás felszabadításáról már eddig is alaposan megcsapolta a kötvényhozamokat, a 10 éves államkötvények hozama például március óta több mint 200 bázisponttal csökkent.
Az euróbevezetés fiskális feltételeinek a teljesítése és az államadósság kívánt szintre csökkentése 2030-ig meglehetősen ambiciózus célkitűzés, ám a célok megvalósulása az az évi parlamenti választások egy kulcsmomentuma lehet - teszi hozzá a Bloomberg.
Még a Nemzeti Bank júniusi kamatcsökkentése, illetve a nyárra várt további két vágás sem akadályozza meg, hogy a forint a második fél évben is túlszárnyalja régiós társait, bár az euróhoz mért első negyedéves 8 százalékos erősödés üteme minden bizonnyal lassulni fog.
A zloty alulteljesítő marad
Eközben a zloty a második fél évben is alulteljesítő maradhat, miután a májusi meglepetésszerű és erőteljes inflációcsökkenés nyomán a varsói jegybank galamb hangvételre váltott. Május közepe óta a befektetők teljes mértékben kiárazták a zlotyból a korábban várt 50 bázispontos kamatemelést, s már kamattartást várnak.
A hormuzi blokád feloldása, az élelmiszer- és az olajárak csökkenése mellett a jegybanki szigor ellen hatott az áprilisban 5 éves mélypontra lassult bérnövekedés is.
A lengyel gazdaság robusztus növekedése és az EU-barát kormány növekvő népszerűsége ellenére néhány negyedévbe beletelik még, mire a zloty kecsegtető befektetéssé válik, addig azonban a lengyel pénznem némi távolsággal követi a forintot, illetve a nagyobb monetáris segítséget élvező cseh koronát.
A csehek még csak most kezdték a kamatemeléseket
Apropó Csehország, itt merőben más a helyzet, mint a másik két országban, hiszen júniusban kamatemelési ciklust indított a központi bank, lévén az infláció kismértékben meghaladja a jegybanki célt, illetve a béremelkedések üteme az első negyedévben 2021 óta nem látott csúcsra, 6,4 százalékra emelkedett.
A Bloomberg szerint azonban a lomha növekedés, az alapvetően azért nem túlzottan magas fő inflációs mutató, valamint a lefelé tartó energiaárak csupán egy visszafogott kamatemelési ciklust valószínűsítenek.
A korona túlteljesítette régiós társait az iráni háború első szakaszában, sőt azóta már az euróval szemben vissza is tért a háború előtti szintjére. Összességében ugyanakkor meglehetősen limitált a cseh korona további felértékelődési potenciálja.
A román lej a legsebezhetőbb
A román lej egy új bukaresti kabinet fiskális reformjai híján valószínűleg képtelen lesz tartani a lépést régiós versenytársaival. A korábbi kormány május 5-i megbuktatása óta elvetélt két kormányalakítási kísérlet csak arra volt jó, hogy felerősítse a centrista pártok közötti megosztottságot, miközben Nicusor Dan államfő a szélsőségek hatalomra kerülésétől tartva kétségbeesetten próbálja elkerülni az új választások kiírását.
Elvileg ugyan egy kisebbségi kormány is folytathatja a fiskális konszolidációt, különösen azután, hogy a 12 havi deficit a tavaly júliusi 7,7 százalékról áprilisra a GDP 5,8 százalékra csökkent és a folyó fizetési mérleg is a GDP-hez mérten 0,6 százalékponttal javult, ám ez vélhetően nem lesz elegendő az országot sújtó negatív piaci értékelések elhárításához.
A bukaresti jegybank viszont makacsul kerüli a kamatemelést, holott az üzemanyagárak megugrása az egekbe lőtte a román inflációt. Ehelyett inkább május elején lecsavarták a devizaértékesítéseket, ezzel 3,3 százalékos lejtőre küldve a lejt, ám egyúttal a devizatartalék zsugorodását az áprilisi 3,4 százalékról 1,3 százalékra mérsékelték.
Rátromfolt az euróra Magyar és Kármán, majdnem kész a pótköltségvetés – de a forintot már nehéz táncba vinni
Magyarország teljesítheti az euróbevezetés feltételeit a következő években, de ezt nem megszorítások útján képzeli el a kormány – erről beszélt Magyar Péter miniszterelnök az Eurogroup elnökével tartott közös sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint nem eurózóna tagnak lenni egyet jelent az instabilitással, a kiszámíthatatlansággal, a gazdasági visszaeséssel.
