Belehúznak a Duna mentiek a szójatermesztésbe
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNemzetközi együttműködés kezdődik a Duna térségében a génmódosított (GMO) szója visszaszorításáért - mondta az MTI-nek Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szombaton Berlinben. A Nemzetközi Zöld Hét mezőgazdasági szakkiállításon kötött megállapodás révén csökkenhet az importfüggés, és új lendületet kaphat a GMO-mentes fehérjenövények termesztése - mondta az államtitkár.
A Duna menti országokban fontos szerepe van a fehérjenövény eknek, de a vetésterületük nem elég nagy, ezért az állattenyésztésben például a takarmányozást szinte kizárólag külföldről behozott növényi fehérjével, mindenekelőtt szójával oldják meg. Az import pedig elsősorban Brazíliából és Argentínából érkezik, ahol génmódosított fajtákat használnak, holott a Duna térségében is egyre nagyobb a GMO-mentes élelmiszerek iránti kereslet.
Erre a problémára lehet válasz az osztrák kezdeményezésre induló térségi együttműködés, amelybe a politika és a gazdaság mellett a tudományos szférát és a fogyasztókat is bevonják. Czerván György szerint Magyarország számos táján jók az adottságok, de jelenleg csak mintegy 30 ezer hektáron termesztenek szóját, és a szükséglet négyötödét importból fedezik, ugyanakkor középtávon önellátó is lehet az ország. Ehhez szükséges a régiós együttműködés és egy új uniós szintű stratégia, amely a hazai lehetőségek jobb kihasználását célozza.
A német fővárosban szombaton aláírt Duna menti szója nyilatkozat-hoz Ausztria és Magyarország mellett csatlakozott többek között Bajorország, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina is.
Czerván György Berlinben Peter Bleserrel, a német mezőgazdasági, élelmezésügyi és fogyasztóvédelmi tárca parlamenti államtitkárával is tárgyalt. A német és a magyar álláspont egy sor kérdésben egyezik, Németország például támogatja azt a magyar kezdeményezést az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformja során, hogy az új költségvetési periódusban ne részesüljenek az előzőhöz képest kevesebb támogatásban azok a tagállamok, amelyekben a vásárlóerő nem éri el az uniós átlag 75 százalékát - mondta az államtitkár. Németország és Magyarország egyetért a termőterületek úgynevezett ökológiai célterületté alakítása, vagyis "zöldítése" ügyében is. A közös álláspont szerint elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata, amely szerint a zöldítés során a mezőgazdasági terület 7 százalékát kellene kivonni a termelésből - tette hozzá.
Egyre több élelmiszer kell
Magyarország 41. alkalommal vesz részt a berlini Nemzetközi Zöld Héten. A január 27-ig tartó mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti vásárra öt kontinens 67 országából érkeztek kiállítók. A szervezők 400 ezren látogatóra számítanak. A rendezvény az agrárdiplomácia évről évre fontosabb fóruma is. Az idén 82 ország részvételével tartották meg az úgynevezett agrárminiszteri csúcstalálkozót, amelynek fő témája az volt, hogy miként lehet ösztönözni a felelősségteljes, fenntartható beruházásokat a mezőgazdaságban.2050-re 9 milliárdra nőhet a Föld lakosainak száma, így 70 százalékkal emelkedik az élelmiszerszükséglet. Ennek kielégítéséhez évi 83 milliárd dollár beruházásra lenne szükség az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint. A tanácskozáson Czerván György a magyar álláspontot ismertetve hangsúlyozta, hogy a helyi termelés és értékesítés ösztönzésére, illetve a kisgazdaságok támogatására kell koncentrálni.
2050-re 9 milliárdra nőhet a Föld lakosainak száma, így 70 százalékkal emelkedik az élelmiszerszükséglet. Ennek kielégítéséhez évi 83 milliárd dollár beruházásra lenne szükség az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) becslése szerint. A tanácskozáson Czerván György a magyar álláspontot ismertetve hangsúlyozta, hogy a helyi termelés és értékesítés ösztönzésére, illetve a kisgazdaságok támogatására kell koncentrálni. -->
