Megtévesztő cégnevek
„Az ilyen elnevezésekkel az a baj, hogy megtéveszthetik a fogyasztót, vásárlót és a szolgáltatás igénybevevőjét” – mondta a Világgazdaságnak Antal Kadosa ügyvéd, kiemelve, hogy a piaci versenyben nagyon lényeges elem a bizalom a termékkel, szolgáltatással szemben, hiszen az alapozza meg a vásárlók döntését. A piaci szereplők komoly összegeket fordítanak vállalatuk jó hírnevének fenntartására, míg azok, amelyek állami szervezeteknek láttatják magukat, megtakarítják a költségeket. Így a többiek egyértelmű versenyhátrányba kerülnek. Az állami szervezetre utaló, vagy azt sejtető névválasztás vélhető indoka, hogy az állam hitelességi tőkéjét kölcsönözve azonnal fogyasztói bizalmat, szimpátiát váltsanak ki, hiszen az állam megbízható partner.
A bizalom megszerzésének azonban a megfelelő minőségű és ár-érték arányú szolgáltatás nyújtásán kell alapulnia és nem a megtévesztésen – hangsúlyozza Antal Kadosa. Mint kifejtette, a jogszabály egy, a piacon komoly problémát okozó jelenségre reagál: a megtévesztő névhasználatból eredő károkra, esetleges visszaélésekre. A fogyasztók találkozhattak nagyvállalatok, világmárkák nevéhez szinte betűre hasonló elnevezésével, szimbólumrendszerének használatával, ami egyrészt az érintett cégnek okoznak kárt a márkanév romlásából adódó forgalomkiesés formájában, másrészt a fogyasztóknak azzal, hogy nem megfelelő minőségű áruhoz jutnak.
Az állam a cégtörvény módosításával fokozott védelmében részesíti a saját szervezeteit, többségi tulajdonában álló társaságait, ám ezzel a piaci problémát csak részben és csak az állami szervezetek tekintetében oldotta meg, a versenyszférában tevékenykedő cégek nem kaptak hasonló szintű védelmet. Ezért Antal Kadosa szerint fontos lenne, ha ez a kérdés megjelenne a tisztességes piaci magatartást szabályozó törvényben és a Gazdasági Versenyhivatal is kellő jogosítványokat kapna a névvel, vagy névhasonlósággal való visszaélés szankcionálására, mégpedig visszatartó erejű bírságok kiszabásának lehetőségével.
Antal Kadosa szerint számos kérdés nem, vagy a nem megfelelő törvényben kapott szabályozást, így például a jogi szabályozás az internetes megjelenések, domain-nevek használatára egyáltalán nem terjed ki. Ez pedig a mai marketingkommunikációs környezetben elengedhetetlen lenne, hiszen itt még nagyobb tér kínálkozik a visszaélésre.
Felemás a szabályozás?
A cégtörvény eddig is előírta, hogy nem lehet a cégnév megtévesztő, de mindeddig az újonnan alapított vállalkozások bejegyzésekor az ügyintéző csupán a cégnevek közötti egy-két karakteres eltérést és a többi céggel való összetéveszthetőséget vizsgálja.Ezt nem tartja elegendőnek Antal Kadosa rámutatva ugyanakkor: a cégbíróságok jogértelmezése és követett joggyakorlata minden törvényszéken eltérő. Mivel a közhatalmi, közigazgatási szervek elnevezéseinek védelme privilegizált helyzetet teremtenek, a magántulajdonban lévő vállalkozások érdekében időszerű lenne a cégnevekre vonatkozó részletesebb és egyértelműbb szabályozás.
A megtévesztő cégnév persze önmagában nem jelenti egy cég "kétes" működését, csupán tisztességtelen versenyelőny elérését teheti lehetővé az állami-közhatalmi jellegű elnevezés.
Ezt nem tartja elegendőnek Antal Kadosa rámutatva ugyanakkor: a cégbíróságok jogértelmezése és követett joggyakorlata minden törvényszéken eltérő. Mivel a közhatalmi, közigazgatási szervek elnevezéseinek védelme privilegizált helyzetet teremtenek, a magántulajdonban lévő vállalkozások érdekében időszerű lenne a cégnevekre vonatkozó részletesebb és egyértelműbb szabályozás.
A megtévesztő cégnév persze önmagában nem jelenti egy cég "kétes" működését, csupán tisztességtelen versenyelőny elérését teheti lehetővé az állami-közhatalmi jellegű elnevezés. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.