Kérdőjeles sikertörténet a SZÉP-kártya

Egyelőre mégsem tűnik sikertörténetnek a SZÉP-kártya. A KSH adatai szerint tavaly a kereskedelmi szálláshelyek bevétele mindössze 10 milliárd forint volt SZÉP-kártyából. Még siralmasabb, hogy összességében 3 milliárd forintért váltottak be üdülési csekket. Annak tükrében még gyengébb az eredmény, hogy a szállásdíjbevétel 152 milliárd forint volt 2012-ben, ami folyó áron 8,2 százalékos növekedést jelentett. Ráadásul a szállodák szobakapacitás-kihasználtsága is 4 százalékkal magasabb, mint 2011-ben. Fénykorában az üdülési csekk sokkal népszerűbb volt a SZÉP-kártyánál: még 2009-ben 25,4 milliárd forint bevétele származott a csekkből a szállásoknak, 2010-ben pedig 28,9 milliárd forint. Szintén fontos tényező, hogy 2009-ben még 2 millió csekktulajdonos volt, az NGM adatai szerint pedig jelenleg mintegy 765 ezer kártyabirtokos akad az országban. Így nem csoda, hogy a belföldi turizmus számai annak ellenére sem emelkedtek, hogy 2012 tele volt négynapos hétvégével.

"A Magyar Fürdőszövetség a SZÉP-kártya felhasználásáról szóló kormányrendelet módosítását kezdeményezte, hogy átjárhatók legyenek az alszámlák fürdőbelépők vásárlására. A módosítás szövegtervezetét benyújtották az illetékes helyettes államtitkárságra” – mondta Vancsura Miklós, a szövetség ügyvezető elnöke. Kifejtette: felmérésük szerint a SZÉP-kártya három alszámlájának felhasználhatósága némi zavart okozott a vendégek körében, ugyanis aki nem kért rekreációs felhasználási lehetőséget, nem tudott fürdőhelybelépőt venni a szállásra és a vendéglátásra elkülönített keretből.

A fürdőszövetség mintegy 50 nagyobb fürdőt üzemeltető 37 tagvállalata adatait vizsgálva megállapította, hogy az üdülési csekk és a SZÉP-kártya együttes forgalma 2012-ben 1,63 milliárd forint volt, 2011-hez képest 18 százalékkal, 2010-hez viszonyítva mintegy 40 százalékkal csökkent a két készpénz-helyettesítő szegmensben.

Pár hónapon belül kiderül, hogy mérséklődik-e az érdeklődés a kártyák iránt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban egyelőre abban bízik, hogy a SZÉP-kártya sikertörténete 2013-ban is folytatódik. „Nincs kormányzati szándék arra, hogy a kártya zsebei között teljes átjárhatóságot biztosítsunk” – mondta Fodor Olivér, az NGM turisztikai osztályvezetője. A kormány meghosszabbította a kártyákra 2011-ben feltöltött összegek felhasználásának határidejét május 31-ig, valamint örökölhetővé tette a kártyán maradt összeget. A kibocsátó bankoknak készpénzben kell kifizetniük az örökséget.

A legutóbbi adatok szerint a SZÉP-kártyára eddig közel 71 milliárd forintot utaltak a munkáltatók. Ennek több mint fele érkezett a legnépszerűbb vendéglátás alszámlára. Ezt követi a szálláshely alszámla, míg a szabadidő zsebbe töltöttek a legkevesebbet. A 770 ezer kártyabirtokos a teljes rendelkezésre álló összeg több mint felét már fel is használta.

Jut pénz az üdültetésre

„Az Erzsébet utalvány tervezett változtatásai örvendetesek, azonban a fürdők ezen esetben is hátrányba kerülnek, mivel csak azon utalvánnyal lehet igénybe venni őket, amelynek adóterhe 51,17 százalék” – közölte a Fürdőszövetség. Az utalvány forgalmazásából származó, ráfordításokkal csökkentett bevétel biztosítja, központi költségvetési források bevonása nélkül az Erzsébet-programot. „A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány közel 3 milliárd forintot fordít idén szociális üdülésre, gyermekek, fiatalok táboroztatására, őszi, téli kirándulásokra” – közölte Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője. Az Erzsébet-utalvány 2012. év végi eredményei: több mint 2 millió felhasználó, több mint 35 ezer munkáltató, és több mint 30 ezer elfogadóhely. Az utalványcsalád elfogadóhelyi hálózatához január elejétől február első két hetéig több mint 4300 új pont csatlakozott.