A mostani gyakorlattal ellentétben a szűrővizsgálatokról a jövőben a magánorvosoknak is jelentést kellene küldeniük a Nemzeti Rákregiszterbe.
Az ok, hogy jóllehet Magyarországon a magánorvosi tevékenység igen kiterjedt, senki sem tudja például, hogy évente hány nő végeztet és milyen eredménnyel a magánpraxisban rákszűrést. Miközben a további vizsgálatot, beavatkozást igénylő pácienseknek tulajdonképpen a száz százaléka átkerül a tb-rendszerbe.
Nem csak a magánszolgáltatókat érinti, de – mert ez által jóval transzparensebb lesz a működésük – szintén őket érintheti kellemetlenül egy másik jogszabály-módosítás, amely szerint létrehoznak egy központi implantátum regisztert, amelybe mindenkin szolgáltatónak kötelező lesz bejelentenie, hogy kibe, mikor és milyen implantátumot ültetett be.
A módosuló jogszabályok a gyógyszercégeket is érintik, mégpedig anyagilag is. Azt egyelőre maguk az érintettek is csak találgatják, pontosan milyen többletterheket kell viselniük az év közepétől, amikor is a tervek szerint többféle új szolgáltatási térítési díjat is fizetniük kellene. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke lapunknak azt mondta: ezen kívül is számos olyan jogszabály-módosítás vonatkozik cégeikre, amelyekkel kapcsolatban semmilyen előzetes egyeztetésbe nem vonták be őket, és amelyeket négy napon belül véleményezniük kell.
Az ősszel hatályba lépő határon átnyúló egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó EU-irányelvvel kapcsolatban a salátatörvény rendelkezik emellett az uniós betegek magyarországi, valamint a magyar biztosítottak EU-n belüli gyógykezeléséről. Eszerint a magyar egészségügy minden uniós beteget fogad, aki előzetesen megtéríti a magyarországi gyógykezelése költségeit. A magyar biztosítottaknak pedig az egészségbiztosító „a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, legfeljebb azonban a tényleges költség mértékének megfelelő összegben” téríti meg. Már amennyiben volt előzetes engedélyük „a külföldi gyógykezelések rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott ellátások igénybevételére.”
A salátatörvény emellett rendelkezik még arról is, hogy gyermeke kórházi ápolása idejére a szülő gyermekápolási táppénzre jogosult, valamint, hogy a beteg egyedi méltányossági kérelem alapján újra kaphat támogatással egy egyébként már nem támogatott gyógyászati segédeszközt.
