„Tavaly augusztusban a kormány elfogadta a sertésstratégiát, amelynek a céljai ismertek: középtávon szeretnénk megduplázni a sertésállományt. A gyakorlati megvalósítás érdekében jelenleg egy négy állomásból álló konferenciasorozaton vitatjuk meg a részleteket az ágazati szereplőkkel” – nyilatkozta a vg.hu-nak Horváth István a fórumsorozat első állomása, a szerdai keszthelyi konferencia eredményeit értékelve. A Vidékfejlesztési Minisztérium sertésprogramért felelős miniszteri megbízottja hozzátette: „a négy konferencián kialakult részletekből az őszi OMÉK-re szeretnénk egy önálló javaslattervet készíteni.”
A megbízott szerint a sertéstartás több szintjét, így a háztájit és a modern, nagyüzemi sertéstartást egyaránt bátorítani kell. „A háztáji sertéstartás azonban az utóbbi években jelentősen visszaszorult, elsősorban itt látunk esélyt a növekedésre. Ennek érdekében egy hatékony integrációs modellt kell kidolgoznunk, és fontos, hogy a termelés ne ideológiai alapon, hanem üzleti alapon történjen” – nyilatkozta Horváth István.
A miniszteri megbízott szerint az egyik legelső cél, hogy pontos nyilvántartás álljon rendelkezésre a sertésállományról. „Míg például a juhokról és a szarvasmarháról pontos nyilvántartás létezik már most is, a sertésállomány esetében ilyen nincs, senki sem tudja pontosan megmondani, hogy hány sertés van az országban” – jelentette ki Horváth István, aki hozzátette: a vidékfejlesztési miniszter már intézkedett egy ilyen nyilvántartási rendszer kidolgozásáról.
A sertésstratégia végrehajtására egyébként idén 2,6 milliárd forintot fordít a kormányzat a már meglévő programokon felül. A forrás jelentős része marketingcélokra megy, amelynek fő célja, hogy ismét növekedjen a sertéshús-fogyasztás idehaza. „Ma kevesebb sertéshúst fogyasztunk, mint húsz éve, és jóval kevesebbet, mint az osztrákok. A marketingkampány keretében húsz éve elhangzott hamis állításokat szeretnénk szembesíteni a mai helyzettel. Akkor gyakran állították, hogy a magas koleszterinszint és a rák egyik fő okozója a sertéshús fogyasztása. Mára azonban a fogyasztás harmadára esett vissza, az egészségügyi problémák viszont nem javultak, vagyis világos, hogy nincs összefüggés a sertéshússal, amely egyáltalán nem egészségtelen” – fogalmazott Horváth István.
