Tovább zuhant a használt lakások ára
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságCsökkent a használt lakások ára
2012 negyedik negyedévében a használt lakások árindexe 2,4 százalékot esett, és ezzel a 2010-es bázisidőszaki érték 89,5 százalékán áll. Az új lakások piacán még megfigyelhető adásvételekben az árak alig változnak. 2012-ben a mindössze 0,4 százalékos volt a visszaesés, de az árak stagnálását a tranzakciók számának további visszaesése kísérte. A negyedik negyedévi árindex ezen a piacon nem mutatott árváltozást.
A lakások használatbavételén alapuló statisztikai adatgyűjtés szerint 2012-ben mindössze 3491 lakás épült értékesítési céllal. Ugyanekkor a megfigyelt adásvételek között 2200 volt az azonosíthatóan újépítésű lakások száma, vagyis egyelőre sem az építésben, sem az értékesítésben nincs jele kedvező fordulatnak.
A használtlakás-piacon 2012-ben létrejött lakáseladások száma az első negyedévben enyhe emelkedést mutatott (22 ezer), ami feltehetően még a végtörlesztést kísérő élénkülés lecsengése volt a statisztikai hivatal szerint. Ezután egyre alacsonyabb lett a forgalom: 2012 harmadik negyedévében 18,1 ezer használt lakás kelt el. A negyedik negyedévi adat ebből a szempontból még nem értékelhető, mivel számottevő mennyiségű év végi eladásról majd csak ezután érkeznek be információk.
Az eddig ismert adásvételek alapján 2012-ben az új lakásoknál mindössze 0,4 százalékos, míg a használt lakásoknál 3,6 százalékos csökkenést jelez a tiszta árindex alakulása.
2012-ben a használt lakások piaci forgalmának összetétele érzékelhető elmozdulást mutatott az olcsóbb lakások felé, aminek legszembetűnőbb jele, hogy Budapesten 10-ről 16 százalékra emelkedett a lakótelepi lakások részesedése.
Tavaly a használt lakásárak szintje 13,9 százalékkal maradt el a válságot megelőző 2008-as év áraitól. Az új lakások értékcsökkenése ugyanezen idő alatt 11,5 százalékos volt.
A 2010-es bázisévhez viszonyítva 7 százalékos a használt és 3,7 százalékos az új lakások tiszta árcsökkenése.
A lakáspiacon zajló (teljes lakás átruházására vonatkozó, magánszemélyek között létrejövő) adásvételek éves összesített értéke 2012 I. félévében 424 milliárd forint volt, ez a megelőző év azonos időszaki értékének 96 százaléka. 2011 negyedik és 2012 első negyedévében a forgalom összértéke 230 milliárd forint fölé emelkedett, majd ezt követően mintegy 40 milliárd forinttal lett kevesebb. A harmadik negyedév forgalma egyelőre ennél is alacsonyabb, 174 milliárd forint, a végleges adat azonban várhatóan még kissé emelkedhet.
Bár a magyar lakásállomány nagy többsége, közel 70 százaléka családi házakból áll, az itt lakók alacsonyabb mobilitása miatt a családi házak aránya a lakáspiaci forgalomban ennél jóval kisebb. Jellemzően a 40 százalékot alig meghaladó a családiházas piac részesedése a teljes forgalomból. Ez az érték 2012 fordulóján átmenetileg 36–37 százalékra csökkent.
Lemaradtunk az EU mögött
Az Eurostat-adatgyűjtés lehetővé teszi a magyar lakásárindex alakulásának összevetését a megfelelő európai adatokkal – írja a KSH.
Mind az EU-tagállamok, mind pedig az eurózóna országainak lakáspiacain nagyjából ugyanakkor, 2008 második felében indult meg a lakásárak csökkenése.
A válságot megelőző áremelkedés, majd az azt követő árcsökkenés nagyobb mértékű volt nálunk, mint az EU átlagában. További különbség, hogy míg a 2009–2011-es időszakot az EU-ban stagnáló, időnként enyhén emelkedő lakásárak jellemezték, addig hazánkban egykét ingadozástól eltekintve végig estek az árak. 2012-ben újra csökkenés tapasztalható az EU-tagországok átlagában: 2012 harmadik negyedévében az összesített lakásárindex a megelőző év azonos időszakának 98,1 százalékán állt. Magyarországon az azonos mutató értéke 96,1 százalék.
A szélsőségesebb lakáspiaci áralakulás egyébként csaknem valamennyi volt szocialista országban megfigyelhető, így Szlovákiában a válság kezdetéig 38 százalékos emelkedés, utána 23 százalékos esés zajlott le. Különösen nagy kilengéseket mutattak a balti államok lakáspiaci mozgásai, Észtországban pl. ugyanez a 2010-es éves bázison számított index az induló 170 százalék körüli értékekről 88 százalékra esett vissza 2009 végére, majd innen indulva mára ismét megközelítette a 120 százalékot.
Németországban egy átmeneti, kisebb mértékű (2 százalék alatti) visszaesés után 2011 óta egyértelmű növekedést mutatnak az árak. A legutolsó közölt adat szerint 2012 első negyedévében a lakásárindex értéke elérte a 2010-es bázisév 104,9 százalékát.
10 millió alatt van egy lakás
2012-ben egy használt lakás 9,7 millió forintot ért, átlagosan 500 ezer forinttal kevesebbet, mint 2011-ben. Budapesten 13,8 millió forint volt az eladott lakások átlagos ára, ez 700 ezer forinttal marad alatta a 2011-es árszintnek. A fajlagos árak visszaesése mérsékeltebb, ennek oka a forgalom enyhe eltolódása a kisebb lakások felé. Budapesten a használt lakások négyzetméterára 245-ről 236 ezer forintra csökkent 2011 óta. Az országos átlag 5 ezer forinttal lett kevesebb, így értéke 2012-ben 149 ezer forint/négyzetméter volt.
Az új lakások ára 15,7 millió forintról 15,6 millió forintra csökkent 2012-ben, Budapesten pedig átlagosan 17,4 millió forint volt.
2012-ben a használt lakások közel negyede a 7–10 milliós árkategóriában kelt el. A legtöbb megyében ebbe az intervallumba esik az eladások mediánja is, melynek országos értéke 8,3 millió forint. Ennél csak a központi régióban és Győr-Moson-Sopron megyében magasabb a jellemző közép-érték (11,9 illetve 9 millió forint).
A legalacsonyabb, 6 millió forint alatti középérték öt kelet- és észak-magyarországi megyére jellemző (Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg). E megyékben a lakások legalább egyötöde, néhol több mint egynegyede 3 millió forint alatti áron cserélt tulajdonost 2012-ben.
