Fesztiválok: egyre nehezebb tartani a licitet

Az európai túlkínálat és a gazdasági helyzet miatt a hazai fesztiválok idén sem tudják nagyságrendekkel erősíteni pozícióikat, de már az is nagy szónak számít, hogy legalább stabilan tartják magukat. Talán nem túl szerencsés, hogy az idei EFOTT és a Hegyalja Fesztivál időpontja teljesen egybeesik, így sokaknak választani kell Zánka és Tokaj között. „Mivel a fesztiválpiac folyamatosan követi a kereslet mozgását, soha nem beszélhetünk telítettségről. 2007-2008 körül elindult egy tematikus, elsősorban elektronikus zenére épülő rendezvény, miközben akkor is felmerülhetett volna már az a gondolat, hogy a piac telített.

Ahogy folyamatosan formálódik, alakul a közízlés, ezt követve feltűnnek új rendezvények, amelyekről korábban nem is gondolhattuk, hogy volna rá igény” – mondta lapunknak Bukovinszky Béla, a Hegyalja Fesztivál főszervezője. Szerinte egyre több önkormányzat turisztikai szempontból is kitörési pontnak tekinti a fesztiválokat, aminek egyik hatása, hogy az önkormányzatok egyre nagyobb rendezvényeket finanszíroznak és ez erősen torzítja a piacot. Ugyanakkor az is látszik, hogy a fesztiválok ma már integráns részei a helyi területfejlesztési koncepcióknak, egyfajta katalizátor szerepet töltenek be. A Hegyalja például 300 millió forintos költségvetésből dolgozik, most azért kellett június 25-re előrehozni a kezdés dátumát, mert júliustól már nagyon nehéz nemzetközi fellépőket szerződtetni. Most több, mint kétszáz fellépőt sikerült a négynapos bulira csábítani. A tokaji TDM által végzett 2010-es kutatás szerint a fesztiválnak 45 ezer vendégéjszaka köszönhető, az állam és az önkormányzat pedig 81 millió forint bevételhez jut.

A Sziget fesztivál is jelentős bérleti díjat fizet a fővárosnak a közterület után, az árvíz miatt most pluszban 40 millió forintot kellett elkölteni, hogy megmentsék a területet a katasztrófától. „A VOLT-on az elővételes adatok szerint jó eredmény várható, a Sound-ra már rég nem lehet bérletet venni” – mondta lapunknak Gerendai Károly. A Sziget Kft. ügyvezetője hozzátette: nem sikerült az álomprogramot összehozni a Szigetre, de az áfakönnyítés miatt 160-170 millió forinttal többet tudtak fejlesztésekre fordítani. Azt már régen felismerték, hogy a konkurensektől jelentősen elmaradó áraikkal, igazából sosem lesznek versenyképesek, nem tudják megfizetni a gigasztárokat, így inkább kulturális sokszínűségében és ár-érték arányában igyekeznek felülmúlni a többieket. A fesztivál teljes büdzséje 3,3 milliárd forint, míg a Sound mintegy 1 milliárd forintos, a VOLT pedig 700-800 millió forintos költségvetésből gazdálkodhat. A Malév kiesése miatt tavaly óriási gondban voltak a hazautazó külföldi látogatók. Idén sem sokkal könnyebb Budapestet repülővel megközelíteni, a szervezők próbáltak charter repülőgépeket kibérelni, de nem jártak sikerrel.

Az tegnap vált biztossá, hogy a fesztivál mínusz egyedik napján Bódi László Cipő emlékére rendeznek koncertet, augusztus 5-én több mint három órán át fognak szólni a Republic egykori frontemberének dalai.

Az EFOTT a legolcsóbb

A Hegyalja Fesztiválra már csak a helyszínen lehet bérletet vagy napijegyet venni, előbbi 23 ezer, utóbbi 8900 forintba kerül. Mindössze 5 százalék a külföldiek aránya, jellemzően a határon túli területekről érkeznek. Az EFOTT-ra ma még lehet elővételes hetijegyet is venni 17,5 ezer forintért, holnaptól ez 21 ezer forintra ugrik. A napijegy ára ennek mintegy harmada. A Szigetre egy napijegy elővételben 13 ezer forintba, a helyszínen 14 ezer forintba kerül. A hazamenős bérletért elővételben 49 ezer forintot, a helyszínen 58 ezer forintot kell fizetni.