Hóágyúval lőnék a Normafát
A Normafára tervezett fejlesztés ellen több civil szervezet és ellenzéki párt is tiltakozott
Az LMP-s Szél Bernadett a parlamentben kifejtette: egy Natura 2000-es, uniós védelem alatt álló környezetvédelmi területen építenének természetpusztító beruházással sícentrumot hatástanulmányok nélkül, ahol majd csak pénzért lehet majd sportolni. A független Szabó Rebeka kifogásolta: vagy mínusz 1 fok alatt lehet hatékonyan hóágyúzni, vagy akkor, ha 60 százalék alatti a páratartalom, ami a Normafán csak ritkán fordul elő. Párttársa, Jávor Benedek szerint egy közpénzen fenntarthatatlan drága gigasportkomplexumot akarnak létrehozni, mely nem térülhet meg egy 2-2,5 hónapos szezonban, 300 méteres pályával.
A Levegő Munkacsoport is sérelmezte, hogy a természetkárosító beruházás veszélyezteti több ritka növény- és állatfaj, így például az egyedül itt élő csíkos boglárka nevű lepkefaj élőhelyét. Többen aggályosnak tartották a törvényjavaslatot, hogy számos törvény és rendelet hatálya alól kivennék az XII. kerülethez kerülő Normafa területét, s növelnék a beépítettségét fák kivágása mellett. Az Audi gyár építésekor közérdekre való hivatkozással kiváltottak egy védett területet, de akkor a kormány és az unió is hangsúlyozta, hogy ez egy megismételhetetlen eset volt.
Tállai András a parlamentben kifejtette: a fejlesztéssel sportközpont, közösségi használatú parkerdő lehet a területből, melyet egész évben használnának, s fellendíthetné a turizmust is. A Belügyminisztérium államtitkára szerint a jelenlegi természetvédelmi, erdővédelmi, építésügyi szabályok nem teszik lehetővé a beruházást, ezért van szükség egy olyan törvényre, amely elhárítja ezeket az akadályokat kivonva a Normafa területét ezek alól.
A belügyminiszter javaslata még sarkalatos törvényben erősítette volna meg a tervezett beruházásokat. A héten azonban a parlament elfogadta Pokorni módosítóját, így nem igényel már minősített többséget a javaslat.
A XII. kerületi polgármester közölte: egy évig fogják folytatni a hatástanulmányokat, s ez alapján fogják kijelölni a pályákat. Pokorni bejelentette, hogy népszavazást fognak majd kiírni a Pilisi Parkerdőtől vagyonkezelésükbe kerülő területen a tervezett beruházásról. Úgy vélte: síparadicsomnak nem alkalmas a terület a pályák rövidsége miatt és hibás volt a sportközpont szót kommunikálni, de szeretnék rendbe tenni a területet. Nem épületeket, hanem a téli sportoláshoz szükséges berendezéseket építenének a fővárosiaknak, a pályák hossza 800-1000 méter lehet. A szállodák építését azonban nem tartotta szükségesnek.
„Az elmúlt évtizedben több hóágyúzott, fenntartható sípályarendszert is kialakítottak az országban, mint például Kékestetőn (784-1014 méter tengerszint feletti magasság), Visegrád-Nagy Villámon (240-370 méter), Eplényen (350-530 méter) és Sátoraljaújhelyen (250-480m) is" – nyilatkozta lapunknak a Sípark Mátraszentistván - Digitroll Kft. sajtószivője. Erbeszkorn Tamás elmondta: a 676-821 méter magasságban lévő Sípark fejlesztéséhez 2002 óta mintegy 800-900 millió forintot ruháztak be. Egy igen enyhe telet kivéve nyereséggel zárták eddig a szezonokat, általában 80-90 nap az idényük hossza, 40-50 ezer látogatóval.
Ebeszkorn szerint 1-1,5 milliárd forintból létre lehetne hozni egy sícentrumot a Normafánál, egy új hat személyes, ülőszékes felvonóval a költségek további 1-1,5 milliárddal nőhetnek. Üzemeltetőként egy kezdőknek és tanulóknak való pályarendszert tudnak elképzelni a Normafára. Az összpályahossznak, változatos pályákkal legalább 3-4 kilométeresnek kell lennie, hogy vonzza a haladó tudású síelőket is. A pár száz méteres „síóvodára" viszont elég egy pár száz méteres pálya is.
Nagy költséggel járhat a hóágyúzáshoz szükséges vízmennyiség összegyűjtése is, ha messziről kell szivattyúzni a vizet. Mátraszenistvánon nyílt, kifóliázott víztározó van, a Normafán ez fedett lenne. Egy hóágyú 500-600 liter is felhasználhat percenként. Egy fél méteres hótakaró akár 1-2 hét 3-5 fokos nappali hőmérsékletet is kibír, ha mínuszos éjszakákon vissza tud hűlni.
A működési kiadások legnagyobb részét a villamos energia teszi ki, és az ehhez kapcsolódó egyéb költségek, mint például a hálózatfejlesztési díjak, jelentősek a munkabérek is. Jelenleg 16 hóágyú, 6 sífelvonó, 1 mozgójárda és a pályavilágítás éves költségei több tíz millió forintra rúgnak évente. Igen drága a sífelvonók engedélyeztetése, egy normál korongos, vagy csákányos sífelvonóé több mint egymillió forintba kerülhet.
Kisebb lesz az engesztelő kápolna
Az eredeti törvénytervezetben szó esett egy 800 négyzetméteres, 15 méter magas engesztelő kápolna építéséről is a Normafán. A parlament hétfő éjszaka elfogadta Pokorni Zoltán módosító javaslatát, mely szerint a kápolna területét 500 négyzetméteresre csökkentenék. Szintén kisebb, 300 négyzetméteres lett a sífelvonó alsó állomásának épülete. A kápolna a II. világháború után egy munkásgyűlésen lerombolt, majd 1992-ben újjáépült Anna-kápolna mellett épülne fel Natália nevű nővér 1936-os látomása alapján. A nővér szerint Jézus Krisztus és Szűz Mária egy Magyarországról kiinduló engesztelő mozgalom indítását kérte, amely az egész világra kiterjedve békét hozna az egész emberiségnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.