Kitört a balhé: összevesztek a németek a franciákkal Európa új 100 milliárd eurós vadászgépén, jöhetnek a svédek – óriási esély a magyar Gripeneknek

Az elmúlt hetekben Franciaországban ismét nagy tüntetések zajlanak. Párizsban a felszültségek egyre nagyobbak, és ezen egyelőre az sem tudott változtatni, hogy az országnak új miniszterelnöke van. A fejleményeket a többi európai ország is aggódva figyeli. Ráadásul nemcsak belföldön, hanem európai szövetségeseivel sem tud zöld ágra vergődni a francia vezetés.

Németország persze nem a párizsi feszültségek miatt, hanem egyéb nézeteltérések okán már annak a lehetőségét is fontolgatja, hogy a nagyszabású, 100 milliárd eurós európai harcirepülőgép-program kapcsán megvizsgálja, miként lehetne Franciaországot Svédországgal vagy akár az Egyesült Királysággal helyettesíteni, ha az év végéig nem születik megállapodás Berlin és Párizs között – írta a Politico.

Európa új vadászgépe: FCAS

A 2017-ben indított Future Combat Air System (FCAS) program célja, hogy 2040-re felváltsa a Rafale és az Eurofighter Typhoon repülőgépeket. A Franciaország, Németország és Spanyolország részvételével zajló közös programban – a fejlesztés fő részeit vezető Dassault Aviation mellett az Airbus és a spanyol Indra vesz részt a projektben – a feszültségek nem új keletűek, de Berlint egyre jobban zavarják, már csak amiatt is, mert az orosz–ukrán háború béketárgyalásainak megakadása és az Oroszország felől érkező fokozott fenyegetések miatt Európa nagy része szeretné megerősíteni védelmét.

A Politico a tárgyalásokra rálátó két forrása is arról számolt be, hogy a német védelmi minisztérium a múlt héten felvetette az FCAS kérdését a francia Airbusszal folytatott tárgyalásokon, ez a cég felelős a repülőgépek fejlesztésének és gyártásának németországi részéért. Az egyeztetések során Berlin kifejtette elégedetlenségét azzal kapcsolatban, hogy a francia ipar szerepvállalása a programban szerintük túlzott mértékű. Ez a hozzáállás arra késztette a németeket, hogy mérlegeljék a lehetséges egyéb opciókat, beleértve azt is, hogy Franciaország nélkül haladjanak tovább.

A vállalatot arról tájékoztatták, hogy a német kormány vizsgálja a Svédországgal vagy az Egyesült Királysággal való szorosabb együttműködés lehetőségét, illetve azt, hogy csak Spanyolországgal ketten folytassák tovább a projektet.

„Egy ponton a német parlamentnek el kell döntenie, hogy szükségünk van-e erre a repülőgépre, vagy sem” – nyilatkozta Andreas Schwarz szociáldemokrata képviselő a Politicónak. Hozzátette, hogy a gyártás még meg sem kezdődött, és sok előre nem látható probléma még felmerülhet.

Júliusban Párizs és Berlin megállapodott abban, hogy ősszel megpróbálják rendezni a nézeteltéréseket, és év végéig döntést hoznak arról, hogy az FCAS-t áthelyezik-e a második fázisba, ahol a vállalatoknak már demonstrációs repülőgépet kell előállítaniuk. Ehhez képest 

Az Egyesült Királyság a BAE Systems révén vezeti a rivális Global Combat Air Programme programot, amelynek köszönhetően erős ipari bázissal rendelkezik a lopakodó repülőgépek tervezése és a rendszer-integráció terén. Az ugyanakkor nem világos, hogy a BAE Systems hogyan tudna egyszerre két, egymással versengő projekten dolgozni anélkül, hogy összeférhetetlenség merülne fel.

Így kerülhet képbe Svédország, amely egyik projektben sem vesz részt, és a Saab révén hozzá tudna járulni az FCAS-hez. Stockholm szintén jelentős hadiipari tapasztalattal bír, ugyanis többek között a Gripen vadászgépeket is Svédország gyártja. Ráadásul a svéd védelmi miniszter, Pal Jonson jövő héten Berlinben tartózkodik majd, így akár sor is kerülhet az újabb puhatolózó tárgyalásokra a két fél között.

Amerika csak abban bízhat, hogy a németek és a franciák összevesznek

A közös vadászgépfejlesztés, a Future Combat Air System (FCAS) névre keresztelt projekt jövőjéről októberben tárgyal Németország, Franciaország és Spanyolország. Augusztusban Németország a franciákat vádolta a következő lépés megtételének akadályozásával, miután a francia cégek egyedi vezetőt szeretnének a több mint 100 milliárd euró értékű folyamatban.

A vita fő részét a konzorcium összetétele jelenti, miután Párizs a feladatok mintegy 80 százalékát szeretné megkapni a munkában, ám ez veszélybe sodorhatja a projekt következő szakaszát, a repülésképes bemutatógépek létrehozását, amelyek az eredeti terek szerint már az idei év végére elkészültek volna.

Így fejlődött a magyar Gripen-flotta

Mint ismert, Ulf Kristersson svéd miniszterelnök tavaly februári budapesti látogatása alatt Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy a korábbi 14 mellé újabb 4 darab JAS-39 Gripen vadászgép érkezik Magyarországra, amivel a hazai légierő 18 vadászgépre bővül.

A kecskeméti légibázisra 2006. március 21-én érkezett meg az első magyar Gripen. A gépek közel két évtizedes üzemeltetése alatt mindössze két súlyosabb baleset történt, egy 2015. május 19-én Csehországban és egy másik 2015. június 10-én Kecskeméten. A két gépből az egyiket sikerült ugyan megjavítani, de a másikat újra kellett gyártani.

A Magyar Honvédség birtokában lévő gépek kommunikációs és harci képességeit azonban azóta is fejlesztik a lízingszerződés értelmében a svédek, és a gépek száma is hamarosan bővülni fog néggyel.