Nem is olyan egyszerűen megválaszolható kérdés, hogy melyik Európa legolcsóbb országa. Nem mindegy, hogy mi szerint nézzük ugyanis: a helyiek keresete hol ér a legtöbbet, vagy az európai átlaghoz képest olcsóbb/drágább az adott ország? Ezek mindenképpen alkalmas támpontok lehetnek a kérdés megfejtésében.
Ugyan nem objektív, de vannak olyan, mindenki által igénybe vett szolgáltatások, például a közösségi közlekedés, amelyek átlagos árszintjét sokan ismerik: a „buszjegyindex” mindenképpen beszédes lehet, de korántsem biztos, hogy objektív. Eszerint mindenesetre minden bizonnyal
Fehéroroszország végezne az élen,
hiszen mindössze 90 forintnyi belarusz rubelbe kerül egy vonaljegy, viszonyításképpen a középmezőny alsó részében található Magyarországgal, ahol 500 forint, azaz több mint ötszöröse.
Sokszor használják a „tényleges egyéni fogyasztásnak” hívott költségindexet az összehasonlítás alapjának. Ez a háztartások által elfogyasztott összes árut és szolgáltatást méri. Ide tartoznak
Ha így az Európai Unió átlagos árszintjét tekintjük 100-nak, Svájc mutatója kúszik a legmagasabbra, 184-re, közvetlen üldözi Izland 173-mal, a szomszédos Ausztria értéke 120, Magyarország 68, Románia és Bulgária 57-es mutatót ért el. A seregajtó – ezen a listán – Törökország 47-es mutatóval.
Nagy tehát a szórás: Svájc árszínvonala csaknem négyszer magasabb, mint Törökországé.
Ez a lista viszont nem tartalmazza a már említett nagy esélyes Fehéroroszországot.
Amit biztosan ki lehet jelenteni, hogy Kelet-Európa, a volt szocialista országok biztosan olcsóbbak, mint a tradicionálisan demokratikus, piacorientált Nyugat. Ugyanakkor a különbség csökken, elég csak Horvátországra gondolni: az évtizedekkel ezelőtt csodálatos tengerpartja mellett kedvező áraival hódító nyaralóparadicsom mára olyan drágává vált, hogy a szezonban a német turisták is sokszor posztoltak a közösségi médiában a borsos árakról.
Persze azt hozzá kell tenni, a fővárosok, felkapott turistaközpontok, a látványosságok környéke, illetve a tengerpartok mindig drágábbak, mint az adott ország átlaga.
Nagy szórást mutathat egy nagyobb ország is: a legtöbb olasz számára elképzelhetetlen lenne az élet eszpresszó – vagy ahogy ott mondják, caffé – nélkül. És éppen azért, mert olyan sokat isznak belőle, a legtöbb bár és étterem tulajdonosa szinte jelképes, egyeurós árat kér egy eszpresszóért. És ez sokáig gyakorlatilag szinte íratlan törvény volt,
az olasz közvélemény szerint még a legszegényebbeknek is „bele kell férjen” egy-egy eszpresszó egy helyi „bar”-ban.
Közfelháborodás borzolta az olaszok idegeit, amikor kiderült, hogy Észak-Olaszországban, Milánó környékén az átlagos eszpresszó ár átlépte az 1,2 eurót, míg délen, Nápolyban mindössze 0,8 euró. Ez a nagy árszórás sok mindenben jellemző Olaszországra, ahol amúgy is nagy gazdasági különbséget mutat észak és dél.
Korábban megállapítottuk, Nyugat- drágább, mint Kelet-Európa. Rögtön Európa legnyugatibb csücske kivételt jelent, Portugália ugyanis egyáltalán nem mondható drágának, az európai átlagos árszint alatt van, és jóval olcsóbb, mint a nagy nyugat-európai országok, Németország vagy Franciaország.
A Hikersbay szerint Albánia lehet a legolcsóbb európai ország, igaz, nem idei árakból indul ki. Eszerint az átlagos szállás ára Albániában 6900 forint és 13 ezer forint között van, de a luxuskategóriában is el lehet tölteni egy éjszakát 23 ezer forintnyi albán lekért. Egy vonaljegy 160 forint körül van, egy kilométer taxi pedig 1200 forintnyi lekbe kerül.
Ezzel versenyeznek a fehéroroszországi árak, ahol a 90 forintos tömegközlekedési jegy mellett egy minszki hotelszobáért 8800 forintot kérnek, egy húszperces taxizás 1200 forint körül van, egy éttermi vacsora itallal is megáll 3 ezer forintnál.
Vagyis összességében az mondható el, hogy Európában a legolcsóbb ország jó eséllyel most Fehéroroszország. Egy havi korlátlan net már 4000 forinttól elérhető, a nyilvános vécé használata 140 forintba kerül, a belépők 1300–1800 forint között mozognak, egy sajtburger ára pedig 400 forint.
Persze az odajutás a háborús helyzet miatt nem feltétlenül a legegyszerűbb. De a környező országokból busszal biztosan el lehet jutni Minszkbe – legábbis a Papírszárnyak utazóblog tapasztalatai szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.