Kiszélesítik a sportban az ekhózást
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság"A törvényalkotók célja egy komplex, a sport környezetét kifehérítő csomag létrehozása volt, aminek az ekho bevezetése az első eleme volt, továbbá ezzel plusz adóbevételt kívántak szerezni az államnak” – nyilatkozta lapunknak a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója. András Krisztina arra emlékeztetett, hogy a 2005-ben megalkotott törvény már többször is módosult, így ennek megfelelően azóta a labdarúgásban a munkáltató, azaz a sportklub és a munkavállaló, azaz a labdarúgó – a színészekhez és a médiában dolgozókhoz hasonlóan – az ekhós adózási formát is választhatja.
„Az új rendszerben a futballisták kiszolgáltatottsága megszűnhet, nem kell továbbra is fél illegális módon adózniuk”– hangoztatta András Krisztina. A korábbi két szerződéses (minimálbéres munkaszerződés és mellette „arculatátviteli és marketing tevékenységről szóló” egyéb szerződés) technikák kockázatosak voltak a sportvállalkozásokra, és sok szempontból kifejezetten hátrányosak a labdarúgókra nézve is. A szövetség ugyanis kizárólag a munkaszerződésüket ismerte el, ha vitába keveredtek a klubjukkal a játékosok, csak az abban szereplő összeget lehetett csak követelni. Ez az adózási forma a normál munkaviszonyra vonatkozó adóterhekhez képest kedvezőbb, összességében harmad adóterhelést jelent a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak, ugyanakkor a kényszervállalkozós szerződésekhez képest a sportszervezetek költségei megnőttek. „További előnye, hogy a tiszta viszonyok vonzóbbá tehetik a magyar labdarúgást a külföldre távozó tehetségek, az üzleti szféra számára és egyszerűsödik az idegenlégiósok szerződéskötése is" – mondta a Sportgazdaságtani Kutató Központ igazgatója.
A klubok nagy része élt a törvényadta lehetőséggel. Voltak, akik azonnal, mások az első bajnoki szünetet használták ki a szerződések megváltoztatására, és akadt olyan sportszervezet is, ahol ez az átállás folyamatosan, az új szerződések által történt meg. Szakemberek szerint a magyar labdarúgók világában az ekho bevezetése valóban megszüntette a korábbi arculatátviteli megállapodásokat, ezáltal a játékosok és klubok jogviszonyát mostanra egy szerződés rendezi. András Krisztina szerint azonban jelentkeztek újabb érdekességek, ilyen például abban a gyakran előforduló helyzetben adódó probléma, amikor is a sportoló munkavégzés közben megsérül. A sportsérülések ugyan a sporttörvény értelmében munkahelyi balesetnek számítanak, de az ekhós adózási formában ekkor járó összeg a kieső időszakra ez csak a minimálbérrel lehet egyenlő. Az erre adott válaszok megint ráirányították a magyar és a nemzetközi labdarúgás menedzsmentje és sportolói gondolkodása közti különbözőségre. A tehetős és valós tulajdonossal jellemezhető klubok előre gondoltak erre, és szerződés, biztosítási konstrukciók szintjén kezelik az esetlegesen jelentkező anomáliákat. Akad olyan klub is viszont, amely nem ismeri el a labdarúgót speciális „erőforrásként”, így annak saját felelősségteljes gondolkodására bízza a megoldást.
A közgazdász szerint a nemzetközi labdarúgásban is jártas játékos-menedzserek elmondják, hogy már az ekhós rendszer megértetése – hogy lehetőség van egy adó megfizetésével háromféle adókötelezettséget is letudni – is igen nehéz, hát még ha az ezáltal jogilag lehetővé váló kifizetési mentesülés is felmerül, elmegy a kedvük a játékosok hazai első osztályba történő közvetítésétől. A labdarúgás nemzetközi szervezetéről (FIFA) pedig még nem is tettünk említést.
Az ekho szerinti adózást ma még csak a törvény által megjelölt foglalkozásokat végző magánszemélyek választhatják azon bevételeikre, amelyek munkaviszonyban, vagy társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjaként illeti meg őket. „A szakemberek szerint az ekho esetleges kiterjesztése esetén a lehetőségek korlátlan tárháza nyílik meg" – mondta András Krisztina.
Több jogcímen kaphat pénzt a társaságiadó-kedvezményből a MOB
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) a látvány-csapatsportok társaságiadó-kedvezményből történő támogatásából több jogcímen is kaphatna pénzt – áll egy törvényjavaslatban, amit szintén Borkai Zsolt, a MOB elnöke nyújtott be. A jelenlegi jogszabályok alapján az adózók az olimpiai bizottságnak személyi jellegű kiadásokra és képzéssel kapcsolatos feladatokra adhatnak támogatást. Borkai szerint a MOB feladatainak magas színvonalú ellátásához indokolt, hogy további jogcímeken, így eszközberuházásra, felújításra, valamint utánpótlás-nevelési feladatok ellátására is jogosult legyen a szervezet a támogatás igénybevételére. A fideszes politikus arra emlékeztetett az indoklásban, hogy az olimpiákra utazó sportolók a MOB saját sportolóinak tekinthetők a felkészülési, akkreditálási és nevezési időszakban és a verseny alatt. A kizárólagos nevezésük alapján kiutazó csapatokat sportruházattal látják el, gondoskodnak utaztatásukról, utasbiztosításukról és a sportegészségügyi vizsgálatokról is. Ezeket a kiadásokat részben az adott versenyre biztosított költségvetési támogatásból, részben saját bevételeiből kell állnia.Borkai azt is hangoztatta, hogy az olimpiákra utazó csapatok adatbázisainak korszerű kezelése, az akkreditáció, valamint az adatszolgáltatás- és feldolgozás modernizálása céljából is indokolt a MOB technológiai hátterének fejlesztése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet az utánpótláskorú versenyzők sporttevékenységét is támogatja.
Borkai azt is hangoztatta, hogy az olimpiákra utazó csapatok adatbázisainak korszerű kezelése, az akkreditáció, valamint az adatszolgáltatás- és feldolgozás modernizálása céljából is indokolt a MOB technológiai hátterének fejlesztése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet az utánpótláskorú versenyzők sporttevékenységét is támogatja. -->
