Vigyázat, hamisítvány!

Igazi járvány: 2006 őszén Panamában 115 ember – köztük sok gyerek – vesztette életét, miután köptetőt vett be. A folyadék dietilén-glikolt tartalmazott, amely édeskés ízű, normális esetben fagyállóként szolgáló anyag. 2007-ben Nagy-Britanniában három hamisított gyógyszerből 72 000 doboz került kereskedelmi forgalomba prosztatarák, szívinfarktus és pszichózis kezelésére szolgáló készítmények helyett. Ezek a dobozon feltüntetett érték csupán 50–80 százalékának megfelelő mennyiségben tartalmaztak hatóanyagot. Tizenegy afrikai országból származó malária elleni gyógyszereken szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatok során kutatók 2011-ben kimutatták, hogy az életmentő vegyületek helyett csak fájdalomcsillapító paracetamolt és a Viagra hatóanyagaként ismert sildenafilt tartalmazták.

Mi aljasabb annál, hogy hatástalan vagy akár mérgező másolatokat készítsen valaki éppen azokból a szerekből, amelyektől gyógyulást remélnek az emberek? Egy gyenge minőségű Gucci táska vagy Rolex óra az eredeti gyártó üzletét rontja, egy krétaporból álló antibiotikum, egy kétes eredetű összetevőkből kotyvasztott rákgyógyszer viszont brutális merénylet azok élete ellen, akik amúgy is szenvednek.

A gyógyszergyártás globalizálódása pedig csak elősegítette e fertő terjedését; ma már egyetlen ország sem jelentheti ki, hogy mentes lenne a hamis gyógyszerektől. A hamisítás teljes kiterjedése nem ismert ugyan, egyes tanulmányok azonban ijesztő eredményekre jutottak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint Afrika déli felén, Latin-Amerikában és Délke-let-Ázsiában a gyógyszerek 30 százaléka nem eredeti – ennek oka tudatos bűnözői szándék –, vagy a gyártási szabványok hanyagságra visszavezethető figyelmen kívül hagyása miatt igen gyenge minőségű. A kifinomult felügyeleti rendszereket működtető iparosodott országokban kevesebb mint egy százalék nem felel meg a csomagoláson feltüntetett adatoknak – persze csak a gyógyszertárakban értékesített szerek esetében. Az internetes boltokból származó készítmények esetében Európában is sokkal rosszabb a helyzet.

A szervezett bűnözés rég hatalmába kerítette az üzletágat. A hamisítók Kínából vagy Indiából szerzik be a gyanús készítményeket, az Arab Emírségek és Panama szabad kereskedelmi övezetein át juttatva el azokat a célországokba. A származási hely elfedéséhez számtalan közvetítőt iktatnak be: „Ezek a bandák igen csekély lebukási kockázatot vállalnak, és az esetleges büntetések is enyhék, miközben a haszon hatalmas” – mondja Aline Plançon. Ő az Interpolnál felel a gyógyszerbűnözési ügyekért, és az IMPACT, az International Medical Products Anti-Counterfeiting Taskforce-nál is közreműködik.

Az egész bolygót ellátó mennyiségeket produkáló üstök időközben azonban Ázsiába kerültek, a hatóanyagok 80 százalékát elsősorban Indiából és Kínából szerzik be. A lényeg, hogy olcsó legyen. A globalizációval együtt megemelkedett a hamis gyógyszerek kockázata, a gyártási folyamat teljes ellenőrzése ugyanis szinte lehetetlen.

Az egész bolygót ellátó mennyiségeket produkáló üstök időközben azonban Ázsiába kerültek, a hatóanyagok 80 százalékát elsősorban Indiából és Kínából szerzik be. A lényeg, hogy olcsó legyen. A globalizációval együtt megemelkedett a hamis gyógyszerek kockázata, a gyártási folyamat teljes ellenőrzése ugyanis szinte lehetetlen.-->