Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke szerint a kereskedelmi forgalom stagnál és emiatt a szakmában átrendeződés zajlik. Egyrészt abban a tekintetben, hogy a piaci szereplők egymás rovására igyekeznek növelni piaci részesedésüket, ez pedig árháborút jelent. Az árháború viszont veszteséget okoz, ezért a vállalatok a létszámmal is nagyon szigorúan gazdálkodnak.
A kereskedelemben általában nagy a munkaerő mozgása. Vidéken csak 20-30 százalék, de a nagyvárosokban – ahol azért sokkal több az álláslehetőség – 50-60 százalékos a fluktuáció. Így elég kiadni egy felvételi stopot és máris el is indult a létszámcsökkenés – mondta Sáling József, hozzátéve, hogy a Dunántúlon, ahol amúgy magasabb az átlagos bérszint, mert sokan átjárnak Ausztriába dolgozni, több élelmiszer kereskedelmi cég vezetése rájött, hogy meg kell tartani a dolgozókat, mert a létszámhiány már a működést veszélyeztette.
A KASZ tapasztalatai szerint amikor egy cég gazdaságilag megszorul, elkezd a munkaidővel játszani illetve visszaveszi a korábban megadott pótlékokat.
„A műszakpótlékkal és a hétvégi pótlékkal láthatóan spórolnak a vállalatok, mondván, „örülj, hogy van állásod”. Ugyanakkor terjed a részmunkaidőzés, vagyis az alkalmazottat négy vagy hat órára jelentik be, de hatot-nyolcat dolgoztatnak le vele – jelentette ki Sáling József, aki szerint nagyon visszafogott lett az állami munkaügyi ellenőrzés. Mintha hagynák, hogy a cégek azt csináljanak, amit akarnak, így a munkáltatók ezt üzenetnek veszik. A munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának csökkenése miatt pedig sok helyen egyre rosszabb az alkalmazottak helyzete. Miután a munkaadók minél olcsóbban akarják feltölteni a létszámot, jelentős a munkaerő kölcsönzés és a szünidőkben a diákmunka, de ha ezek aránya még tovább nő, már nem beszélhetünk a szakmai színvonal megtartásáról.
A válságadót az érintett cégek igyekeznek továbbhárítani. Ha az árverseny miatt a vevőre nem is tudják, hát az alkalmazottakra. Emiatt a KASZ úgy tapasztalja, hogy nagyon nehéz béremelésről tárgyalni, mert terítéken van a emelés, és arra spórolnak a vállalatok. A kereskedelmi alkalmazottak harmada minimálbéres, de vidéken egyes helyeken kétszer ekkora az arány. Ugyanakkor, ha nő a minimálbér, a minimálbérnél néhány ezerrel többet keresők már nemigen fognak béremelést kapni.
„Úgy néz ki, a cafeteria áldozatul fog esni pénzhiánynak. A nem készül a növekedésre, hanem elhúzódó válsággal számol, és arra koncentrál, hogyan vészelje át a nehéz éveket. Ezért komoly átrendeződések vannak: az egyik cég vásárol, a másik átszervez. A Tesco csökkentette néhány nagy alapterületű hipermarketjének területét, és kiadta a felszabaduló részt. Küszöbön áll a Praktiker lánc értékesítése, hiszen a csődbe ment anyacég mindenáron – és ha lehet egyben, mert úgy van értéke – el akarja adni a magyar leányállatot. A drága termékeket forgalmazó Kikát nyáron megvette a Steinhoff csoport. Most folyik az átvétel, és január egytől új filozófiával indul a hírek szerint” – sorolta a KASZ elnöke, emlékeztetve, hogy az is az átrendeződéshez tartozott, hogy megszűntek a Bricostore áruházak, ugyanakkor a CBA és a Coop felvásárolta a kivonult Match legjobb üzleteit.
