Fontos a fehérje a kisbabának

Az újszülött még szinte csak fejből és pocakból áll. Egyévesen viszont már a mozgáshoz szükséges teljes eszköztárral rendelkezik, azaz erős csont- és izomrendszere van, hozzá pedig fejlett agya, mellyel koordinálni és irányítani tudja a mozgását.

E gyors fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a baba megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét kapjon, amelyből a csont és izom, illetve az agy építőkövei származnak. A fehérje nem más, mint a szervezet építőköve. A baba számára az anyatej, a tejtermékek, a húsok, tojásfehérje, a halak, bizonyos zöldségek, gabonafélék a fehérje források. A fehérje biológiai értékét, azaz a szervezet számára felhasználhatóságát a fehérje összetétele és környezete határozza meg.

A növényekben, főként a zöldségekben (gomba, szója, szárazbab, sárgaborsó) nagy mennyiségű fehérje található, ám ez a növényi rostok közé épült be, ami jelentősen befolyásolja annak hasznosulását. Tehát csak növényi eredetű fehérjével nem tudjuk biztosítani a szervezetünk számára szükséges mennyiséget. A nyers hús fehérjetartalma átlagosan 20 százalék, ennek jelentős része teljes-értékű fehérje, amely azt jelenti, hogy tökéletesen hasznosuló fehérje.

A babáknak ez azért fontos, mert egyszerűen nem tudnának megenni annyi húst, ami fedezné fehérje-szükségletüket. 6 hónapos kor alatt a babát kizárólagosan anyatejjel tápláljuk. Ebben a korban napi kb. 8 dl-1,2 liter anyatejet eszik meg a pici, amely kb. 8-12 gramm fehérjét tartalmaz.

Anyatejes táplálás hiányában a tápszer az, ami biztosítja a babának a fehérjét, ugyanis ennek az összetétele hasonlít a legjobban az anyatejhez. 6 hónapos kor után már elkezdjük megismertetni babánkkal a zöldségeket, gyümölcsöket, majd 8-9 hónapos kortól a húsokat. A húsok teljes értékű fehérjék a babák számára is, azonban az első adagok étkezésenként csak kb. 10-20 gramm legyen, amely még napi kétszeri adás esetén is csak 2,2-4,4 gramm fehérjét jelent.

A tehéntej, illetve minden állati eredetű tej adása 1 éves kor alatt szigorúan tilos. A tejtermékek, a joghurt, a kefir bevezetése 8-9 hónapos korban javasolt, majd 10-12 hónapos kortól adunk először túrót és sajtokat. A tej, illetve tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára. Fehérje tartalmukban hasonlítanak az anyatejhez, azonban összetételük más, így nagy mennyiségben nem adhatóak a babáknak. Mindent összeadva, ha naponta egyszer adunk a babánknak 80 gramm joghurtot és kétszer 10 gramm húst, akkor összesen még csak 7,1 gramm fehérjét adtunk neki a 11-12 grammos igényéhez képest.

Ezért van szükség arra, hogy a babát lehetőleg 1 éves koráig szoptassa a mamája. Mert ebben a korban még mindig az anyatej, illetve annak hiányában a tápszer biztosítja a baba fehérje igényének legalább az egyharmadát, amennyiben naponta kétszer eszik a baba húst és egyszer 1 kis pohár joghurtot. Nem véletlen tehát, hogy napi minimum 5-8 dl anyatej, annak hiánya esetén legalább ennyi tápszer ajánlott egy 6-12 hónapos babának.

A csirkehús könnyű, fehér hús, könnyen emészthető, ez az első, amit a baba étrendjébe bevezetünk. A pulykahús hasonlóképp fehér és könnyen emészthető, de zsírtartalma alacsonyabb a csirkénél. A marhahús vörös, szívós, rágós hús főként B-vitaminokat tartalmaz, kiváló vasforrás. Csak 1 éves kor után érdemes a baba étrendjébe bevezetni, szívóssága miatt mindenképp darált formában. A sertéshús a marhához hasonlóan B-vitaminokban és vasban igen gazdag, viszont zsírosabb húsfajta. Első kínáláskor érdemes a soványabb húsrészeket, például combot választani.

A halak húsa kiváló telítetlen zsírsav forrás, mely hozzájárul az agy, a retina és az idegrendszer fejlődéséhez. 1 éves kor után szabad csak a baba étrendjébe bevezetni. A máj az egyik legkiválóbb vasforrásunk, ezen kívül a zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) is elsősorban a máj tartalmazza. Ha tehetjük, minél fiatalabb állat máját használjuk fel, hetente egyszer adjunk belőle a hússal megegyező mennyiségben.

Több kell nekik, mint a felnőtteknek

A baba fehérje igénye mindig a korától és aktuális súlyától függ. Általánosságban igaz, hogy az első életévben a legnagyobb. Ezt testsúlykilónként számoljuk, és arányaiban ez a mennyiség folyamatosan csökken. Felnőtt korban már csak napi 0,8 g fehérje/testtömeg kilogramm mennyiséget ajánlott elfogyasztani. Így egy átlagos 60 kilós felnőttnek körülbelül félliternyi tejre, vagy annak megfelelő tejtermékre, és 10-15 deka húsra van naponta szüksége. A babáknak a felnőttekhez képest (arányosan) 2-3-szor több fehérjét kell elfogyasztaniuk naponta.