A nem innovatív cégeknek feleannyi az árbevétele

Kutatás-fejlesztés A gyógyszergyártás, a vegyipar és az ICT lehet a kitörési pont a magyar cégeknek

„Amelyik cég nem innovatív, annak feleannyi az árbevétele – hangoztatta a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) főosztályvezetője a Világgazdaság Innen szép nyerni elnevezésű, a kkv-k jelenéről, jövőjéről és a siker feltételiről szóló konferenciáján. Szabó István elmondta: míg egy innovatívnak számító vállalatnál az egy alkalmazottra eső bevétel 217,7 euró volt, addig a fejlesztéseket, kutatásokat nem eszközlő vállalkozásoknál ez a bevétel egy főre 101,3 euró.

A nagyvállatoknál sokkal jelentősebb az innováció, az ilyen cégek még önmagukban is tudnak kutatásra, fejlesztésre költeni. Mégpedig sokkal többet, mint a kis magyar cégek akár a pályázatokkal vagy az állami támogatásokkal együtt. Szabó István kiemelte, hogy ez nemcsak Magyarországra, hanem az uniós államokra is jellemző, az arányok azonban mások. A hazai tulajdonú vállalatoknál az átlagos kutatói létszám 5,4 fő, míg a külföldi tulajdonú cégeknél 34,1 fő.

A NIH adatai szerint Magyarországon az innovatív cégek aránya a kisvállalkozásoknál 26 százalék, míg az unióban 49 százalék. A közepes méretű vállalkozásoknál a magyar cégek 46 százaléka számít innovatívnak, míg az EU-ban 65 százalékuk. A magyarországi nagyvállalatok 70 százaléka innovatív, míg ez az arány az Európai Unióban 79 százalék.

A NIH főosztályvezetője szerint azonban lassan kezdünk felzárkózni a régebben csatlakozott uniós országokhoz a kutatásra és fejlesztésre költött pénzek tekintetében. 2008 óta például 30 százalékkal nőtt az erre a célra szánt pénz nagysága. Magyarországon jelenleg 120,6 euró az egy főre jutó kutatásra és fejlesztésre szánt pénz nagysága, az unió átlaga 510,5 euró. Az újonnan csatlakozó országok közül (amelyek átlaga 96,9 euró) Szlovénia, Észtország és Csehország előz meg minket. A magyarországi nagyvállalatoknál a közelmúltban mintegy 132 milliárd forintot fordítottak erre a célra, ebből 98,9 milliárd volt a saját forrás, 28,4 milliárd forint külföldi forrásból, s 5,5 milliárd forint az államháztartásból. A kkv szektor ezzel párhuzamosan mintegy 101,4 milliárd forintot költött kutatásra és fejlesztésre együttesen. A cégek maguk 56,8 milliárdot szántak a célra, az államháztartásból 30,9 milliárdot költöttek erre, míg a külföldi forrásokból 13,7 milliárd forint jutott kutatásra és fejlesztésre.

Szabó István szerint Magyarországon a gyógyszergyártás (itt 75 százalék az innovatív cégek aránya), a vegyipar (a cégek 54,2 százaléka számít innovatívnak), a járműgyártás és a villamos berendezések gyártása, míg a szolgáltatásoknál az infokommunikációs technológia (ICT) lehet a kitörési pont a kisvállalkozások számára. Az ICT szektornak a legkisebb a befektetési igénye.

„A startupok világa most formálódik” – mondta Szabó István. A NIH főosztályvezetője szerint ez másfajta vállalkozói kultúra. Úgy vélte, hogy ők igazán klasszikus vállalkozók, mert nem üzletemberek, hanem innovációt hajtanak végre, új termékekkel.