Tisztulási folyamat ment végbe a magyar cégek közt az államtitkár szerint

A gazdasági válság azokat az országokat érintette kevésbé, ahol erős volt a kis- és középvállalkozói kör, azok hatékonyan működtek - mondta Szatmáry Kristóf államtitkár a Világgazdaság konferenciáján. A kis cégek ezeken a helyeken rugalmasan reagáltak a válságra, az állam pedig tudta segíteni őket, mint például Németországban, és a Benelux államokban.

Magyarországon a munkaerőpiac szempontjából a kis cégek jelentik a legjelentősebb szegmenst, az összes alkalmazott 70 százalékát ezek adják. A magyar GDP-nek viszont csak 55 százalékát termelik a kkv-k, a nettó árbevételük ennél kicsit magasabb, exportrészesedésük kevesebb, mint egyharmad.

Vannak pozitív fejlemények, mutatók a kkv-szektorban, egy tisztulási folyamat volt a válság alatt - tette hozzá. A hozzáadott érték folyamatosan bővül, nő az árbevétel is az utóbbi években, és az exportból való részesedés is növekszik.
 
Magyarországon duális gazdaság van - folytatta az államtitkár. Vannak innovatív multi cégek, és mellettük működik egy jóval kevésbé hatékony, a finanszírozásban háttérbe szorult magyar válalkozói szektor. Ezen próbált változtatni a kormányzat. A cél, hogy a kisebb cégek képesek legyenek a világgazdasági folyamatokba bekapcsolódni.
 
Probléma az Európai Uniónak való túlzott kitettség, mérlegelendő, hogy máshová is menjen kivitel. Az EU növekedési potenciálja az összes nagy versenytárs mögött elmarad, mi pedig főként velük kereskedünk, emiatt behatároltak a növekedési lehetőségek. A hagyományos partnerek aránya csökken a kivitelben. Növekszik az új uniós tagállamokba a kivitel, a fejlődő országokba is, a régebbi tagállamokba csökken és Németországba is. A kormányzat külön intézményeket hozott létre, hogy erősítse az exportot a szomszédos országokba.

A történelmi Magyarország területére való kivitel megegyezik az orosz, vagy kínai import volumenével - tette hozzá.
 
Alapvetően három fő tényező mentén lehet értelmezni, hogy miért jó kkv-nak lenni - mondta Szatmáry. Az egyik a támogatói üzleti környezet. A korábbi időszakban nem volt szerinte jó környezet, fejőstehénnek tekintették a szektort, főleg ha nem bántak jól a központi büdzsével. Plusz adók áldozata volt a hazai vállalkozói szektor. Nem volt elfogadott terminológia a patrióta gazdaságpolitika a hazai kkv-k segítésére. Most már konszenzus van arról, hogy segíteni kell őket - mondta. A költségvetési egyensúly segíti őket, a kormányzat csökkentette az államadósságot, adókat csökkentett a kabinet. Csökkent az adminisztrációs teher, de ebben még lehet előre lépni.
 
A finanszírozásban csökkent a kamatszint, támogatásokat kapnak az Új Széchenyi Tervből.
 
Az üzleti környezetet több mint 200 intézkedéssel javította a kormány. Évi 460-480 milliárd forinttal csökkent az adminisztrációs teher. Erre lehet példa a 10 kisadó kivezetése, a csökkentett társasági adó, a kiva, a kata bevezetése. Az új Munka törvénykönyve pedig rugalmasabb foglalkoztatást biztosít. Az áfa pénzforgalmi szemléletű lett. Több mint 700 ezer hátrányos helyzetű személy foglalkoztatását támogatták. 2013 őszéig 65 milliárd forint adómegtakarítás keletkezett a kkv-nál. Az adminisztrációcsökkentés folyamatos, időről-időre felülvizsgálják - sorolta Szatmáry.
 
A finanszírozásban drasztikus változások történtek a kkv-k javára. Az Új Széchenyi Tervben 516 milliárd forint volt vállalkozásfejlesztési célra. Kiterjesztették a  Széchenyi Kártya programot. Az Eximbanknál 1200 milliárd forintra megemelték a hitelkeretet expotcélokra. Beindult a jegybank 750 milliárd forintos keretösszegű, 0 százalékos forrásköltségű refinanszírozása a kereskedelmi bankok kkv-hiteleinek kiváltására.
 
Dilemma volt, hogy átcsoportosítsák-e az uniós forrásokat, de ekkor az egyeztetések miatt 6-9 hónapra leálltak volna a források. Inkább a meglévő struktúrát toldozták-foltozták, hogy gyorsabban lehessen lehívni a pénzeket. A korábbi keretek között a leggyorsabban tudják odaadni a pénzeket a kkv-knak. Remélhetőleg a forrásvesztés jelentős részét elkerülte a magyar kormány - mondta az államtitkár.
 
Állami exportösztönzésre létrehozták az Eximet. A költségvetés által garantált forrásoldali keretet 320 milliárdról emelték meg 1200 milliárdra. A kereskedelmi és hitelfedezeti garanciakeret 80-ról 350 milliárd forint lett. A nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állományának globállimit kerete 500 milliárd forint. Létrehoztak egy gazdaságinformációs rendszert, külgazdasági szakdiplomatákkal. Kereskedelemfejlesztési célú pályázatokat írtak ki, államilag támogatott finanszírozási eszközök vannak.
 
Fontos a keleti nyitás, de ebben benne van Dél-Amerika is: arra kell nyitni, ahol magasabb a növekedési potenciál az uniós átlagnál. Felállt egy 12 irodával álló, vegyes kamara rendszer is, a Kárpát Régiós irodák egy éve működnek, több ezer hazai vállalkozásnak segítettek partnerek keresésében, adtak jogi tanácsokat. 
 
A belföldi piacon nagy eredmény az is Szatmáry szerint, hogy a fogyasztás szinten maradt a magyar gazdaságban. Sok pénzt hagyott a kormányzat a lakosságnál, a lakossági eladósodottság azonban ezt a plusz pénzt elszívta, főként a devizahitel törlesztések. Ezeket a csatornákat le kellett zárni, például a rezsicsökkentéssel is, hogy több pénz legyen a fogyasztásra. A lakosságnál kintmaradó források jelentős része, most már a belföldi piacokon marad, nő a fogyasztás - hangzott el.

Nagy eredménye a válságnak, hogy a lakosság már megtakarít, nem költenek hitelből, inkább félretesznek, pozitív hatásai vannak, viszont nem került be a fogyasztásba ez a pénz, nem élénkítette a piacot. Most már azonban tapasztalhatóan nő a belföldi fogyasztás, kedvező tendenciák vannak, alacsony az infláció, nő a reáljövedelem.
 
Jövőre mindezeket folytatják - ígérte az államtitkár. A kormány nemrég elfogadta a 2020-ig tartó stratégiát, ambíciózus célokkal a kkv-k számára. A 2007-13-as időszakban az összforrás 15 százalékát fordították közvetlen gazdaságfejlesztésre, ez 2014-től 60 százalék lesz. Az is cél, hogy a kkv-szektor által előállíott bruttó hozzáadott érték 20 százalék felett legyen.

Az exportfinanszírozás fontos célja, hogy a versenyhátrányt eltüntesse az uniós vetélytársakkal szemben. A vállalati hitelezés 20 százalékkal is visszaesett a válság alatt. Ennyivel kevesebb hitelt helyeztek ki a magyarországi hitelintézetek - mondta Nátrán Roland, az Exim vezérigazgatója a Világgazdaság konferenciáján.

A PTE kilenc pilléren keresztül vizsgálta a kis cégek versenyképességét. Nyelven egyáltalán nem beszél senki a cégek 40 százalékánál - mutatta be az eredményt Bedő Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa. Továbbképzést egyáltalán nem valósít meg az elmúlt két évben a cégek 57,8 százaléka. Külső finanszírozást nem kap, tőkét nem hajlandó bevonni a cégek 52,2 százaléka. A klaszteresedés egyébként Bedő szerint segíti a cégeket. Semmilyen típusú együttműködésben nem vesz részt a cégek 54 százaléka. Termék- vagy technológiai innovációt a cégek 16,9 százaléka vezetett csak be. Semmi innováció nem történt a cégek 33,2 százalékánál.

Éber Sándor-->